Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 35. §. Napirend. 38. §• Az államfoglyoknak különös napirendjük nincs, tartoznak azonban magukat ;i következő házszabályokhoz tartani: 1. Mindegyik államfogoly köteles a fennálló szabályokhoz a kiadott rendeletekhez pontosan alkalmazkodni s az flllamfogház tisztvi­selői (kir. ügyész) tagja és felügyelő (őr-) személyzete iránt kivétel nélkül feltétlen engedelmességet tanúsítani. 2. Az államfogoly okszerű kérdéseivel, kérelmével Vagy panaszá­vá] az erre kijelölt időben az államfogház igazgatójához (kir. ügyész­hez), az orvoshoz és a lelkészhez fordulhat, ezt a szándékát azonban köteles annak ;i Felügyelőnek (;i fbgbázi őrszemélyzet ama tagjának be­jlenteni, a kinek közvetlen felügyelete alatt áll. Sürgős esetekben az államfogoly az erre kijelölt időn kivül is clöer.jesztheti kérdését, kérel­mét vagy panaszát. 3. Az államfogoly, valamint tesére. ruháira és egyéb holmijára, ngy az államfogházban (kir. törvényszéki fogházban) lévő egyéb tár­gyakra dézye is mindig és mindenütt a rendre és tisztaságra tartozik ügyelni. 4. Az istentisztelet és az éjjeli nyugalom alatt semmit sem szabad beszélni. 5. Az idegeneket, kik az államfogház (kir. törvényszéki fogház) helyiségeiben megfordulnak, az államfogoly nem szólíthatja meg. azok­tól semmit sem kérhet, sem el nem fogadhat, sem nekik valamit át nem adhat. fi. Az ablakból való kinézegetés, kibeszélés vagy jeladás, s egyébkén is minden zajos és illetlen magaviselet, beszéd vagy csele­kedet tilos. 7. Az államfoglyoknak békében kell élniök egymással. Minden gúnyolódás, ingerkedés, sértegetés, szidalmazás, fenyegetőzés vagy ön­bíráskodás súlyos fegyelmi vétség gyanánt büntetendő. Egymást hábor­gatníok nem szabad. H. Minden szerencsejáték tilos. í). Az az államfogoly, a ki e felügyelet alól magát elvonni törek­szik, szökési kísérletet vagy ahhoz előkészületeket tesz, vagy másokat arra ösztönöz, valamint az is, a ki államfogoly társának ilyen szándéká­ról tudomással bir s azt fel nem jelenti, súlyos fegyelmi vétséget kii­vet el. 10. Az ellenszegülésre vagy egyéb tiltott, cselekmények elköveté­sére való összebeszélések vagy szövetkezések, habár ez utóbbiak csak a. kiszabadulás után eső időre vonatkoznának is, súlyos fegyelmi vétség gyanánt büntetendők. Elbocsátás. 31. §. Az államfogolynak, elbocsátás (9. §.) alkalmával, a bün­tetés kitöltését tanúsító igazolvány kézbesítendő. Az 1890. évi XLIIf. t.-cz. alapján kibocsátott 1891. évi 21.815. [M. számú rendelet hatálya az államfngház-hüntetés végrehajtásából eredő tartási költségek lerovásának módozataira is kiterjedvén, az ezen ren­delet i". 8-Ahan emiitett egyenes beutalást az adóhivatalba az államfng­báz igazgatója is elrendelheti. Fegyelem. 32. §. Az az államfogoly, a ki a fogházi szabályok ellen, vagy az államfogház igazgaója (kir. ügyész) iránt tartozó engedelmesség és tiszclet ellen vét, vagy végre az őrszemélyzet irányában ellentálló vagy sértő magaviseletet tanúsít, fegyelmi vétséget követ el. A fegyelmi hatalmat rendszerint az államfogház igazgatója (kir. ügyész) gyakorolja, csak ha a vétség az államfogház igazgatójának (kir. ügyésznek) személye ellen volt elkövetve, gyakorolja a fegyelmi hatal­mat az igazságügyi minisztérium kijelölése alapján valamely helybeli

Next

/
Thumbnails
Contents