Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

401 Blk. 280. §. hogy azonban az utolsó végtárgyalás alkalmával fenti beismerést okadatolva visszavonta és kijelentette, hogy 1890. évben nem is volt terhes állapotban, 1892. évben pedig terhes állapotban volt ugyan, de méhmagzatát nem hajtotta el, hanem egy rozsos zsákot emelt és ennek folytán vesztette el méhmagzatát; minthogy a pótvizsgálat során az, hogy az elvetélés belső izgató szerek használata, vagy pedig rcülerömüvi behatás által idéztetett elő, beigazolható nem volt: vádlott felmentetett. (C. 3501/94. Bj. T. XXXIII. 22.) 14. Az orvosi vélemény sem a terhességnek, sem az elvetélésnek nyomait meg nem állapithatja. A szakértő orvos ezt a véleményt magáévá tette azzal a hozzáadással, hogy a havibaj mas okból is elmaradhatott, nemcsak terhesség folytán s hogy a 2 hónapos terhességet a szülésznő sem volt képes megállapítani. Vádlottnak az a vallomása, hogy azért, mert havibaja elmaradt, terhesnek tudta magát, csak azt bizonyítja, hogy terhesnek hitte magát, de nem azt, hogy valóban terhes volt. Minthogy ily körülmények között nem lehet bizonyítottnak elfogadni azt, hogy vádlott valóban terhes volt, ha pedig terhes nem volt: magzatelhajtásra irányzott szándékkal elkövetett, bár alkalmas cselekménye sem bevégzett, sem megkisérlett magzatelhajtást meg nem állapíthat és csak a deietum putativum fogalma alá esik. (0. 7458/95. M. f. h. VIII. 679.) 15. Vádlott egy-egy deczi kuruzslószert adott Öe leányának, sőt beismerte, hogy a szer adagolásának czélja az volt, hogy leánya elmaradt havibaját visszakapja. Ezekből alaposan következtethető ugyan, hogy a méhmagzat megölése végett létrejött egyetértéssel vették használatba vádlottak a sáfrányfözetet; minthogy azonban a bűntett véghezvitelének megkezdését képező e cselekményt illetőleg mivel sincs igazolva, hogy a használt eszköz alkalmazásának módja a czélba vett eredményt meg is valósíthatta volna: vádlottak nem vonhatók bűnvádi eljárás alá azért sem, mert a megkezdett véghezvitel folytatásától minden külső befolyásoló körülmény nélkül, önként elállottak. (C. 643/95. Bj. T. XXX. 22.) 16. Minthogy az orvosszakértök a méhmagzatot nem látták, csak a magas lázból és lobos tünetekből következtetve tartják elfogadhatónak azt az állítást, melyet másoktól hallottak, hogy elvetélés történt és hogy az erőmüvi behatás által eszközöltetett; minthogy tehát még azt sem lehet minden kétséget kizáróan megállapítani, hogy akár az egyik, akár a másik esetben méhmagzat valóban létezett és hogy az erőszakos módon elhajtatott; minthogy továbbá vádlottak a magzat elhajtására vonatkozó beismeréseiket később visszavonták: ezeknél fogva felmentendök voltak. (C. 2673/96. Bj. T. XXXIII. 22.) 17. Nem lévén bizonyítva az, hogy a vádlott által adott szerek és pedig, állítólag szárított mályvarózsa- és rozmaring-viráglevelek, valamint a sáfrány vörös borban megfőzve, ugy a szárított ibolya- és galagonya-gyökérből készített por is, vízben bevéve a méhmagzat elhajtására általában alkalmas hatású szerek lettek volna s hogy az okozati összefüggés e szerek bevétele és az elvetélés ténye között kétségen kivül fenforogna: vádlottat fel kellett menteni. <C. 7842/97. M. f. h. X. 563.) 18. A nem szakértőnél egyáltalában hiányzik a megbízható képesség, sőt legtöbbször a szakértő sem képes annak megállapítására, hogy valóságos terhesség-e az az állapot, mely a nőn a veit terhesség első hónapjaiban esetleg külső nyilvánulásokkal is jelentkezik. Tekintve pedig, hogy vádlotton semmiféle tünetet nem talált a szakértő, melyből a volt terhes állapotra, vagy az elvetélésre következtethetett volna: tekintve, hogy ugy maga vádlott, valamint környezete is tévedhetett a két hónaposnak vélt terhes állapot feltevésében: ily körülmények közt, még ha vádlottak valóban követtek is el méhmagzatelhajtásra irányzott cselekedetet, bűnösségük nem mondható ki. (C. 11.087/97. Bj. T. XXXVII. 244.) 19. A vádlotton észlelt tünetekből csak feltehető, hogy méhmagzatát elvetélte, de a látlelet és vélemény nem bizonyítja, hogy vádlott terhes volt és tényleg elvetélt és hogy az elvetélést szándékosan idézte volna elő. Nem szolgáltat bizonyítékot vádlott bűnössége megállapítására a törvényszéki orvosnak az a véleménye sem, hogy a szeszben oldott kámfor a méhmagzat elhajtására nagyobb mennyiségben hevévé alkal-