Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 279. §. 379 tén, midőn vádlott előbb maga mérget használt, azután mást a gyilkosságnak baltával való véghezvitelére felbujtott (XXVI. 392.); robbantással (vagyonrongálás) elkövetett gyilkossági kísérlet esetén (XXVI. 276.). Snlyositó körülmény. 40. C. E. H. 8682/902. sz. Gyilkosság bűntetténél súlyosító körülmény, hogy a cselekmény levélhordóval, tehát közhivatalnokkal szemben oly időben kövcttetett el, midőn cz szolgálati kötelességét teljesítette. (B. II. T. III. 270. sz.) 270. §. A ki embert szándékosan megöl, ha szándékát nem előre fontolta meg: a szándékos emberölés bűntettéi követi el és tiz évtől tizenöt évig terjedhető fegyházzal büntetendő. 1. Lásd a 278. §-nál 1. és 2. pont alatt. Előkészület. Kísérlet. Alkalmas és alkalmatlan eszköz. 2. Nem büntethető emberölés kísérlete miatt az, a kl rögtönös feliiívülésében ktst kap fel, de az kezéből kicsavartatik, mí:: mielőtt art a megtámadó személyre irányozta volna. (C. 5466/82. Bj. T. V. 231.) 3. A vádbeli cselekmény szándékos emberölés kísérlete, mert vádlott három olyan eszközzel — pisztoly, fejsze és kés — intézte támadásait, melyekről tudta, vagy a dolog természeténél fogva tudnia kellett, hogy azok, főleg, ha az ember felső testére intéztetik velük támadás, alkalmasak emberi élet kioltására; nevezetesen a pisztolyról tudta, hogy az vagdalt ólmos tölténynyel van ellátva. A szándékos emberölés kísérlete jelen esetben azért nem áll halmazatban a súlyos testi sertéssel, mert a sértések egy akaratelhatározással és a nyomokat nem hagyott cselekedettel egyidejűleg ejtetvén, a súlyosabb beszámítás szándékos emberölés kísérletének fogalmába beolvadnak. (C. 5873/85. M. f. h. V. 331. szám.) 4. Minthogy nem lehetett kideríteni, hogy vádlott a pisztoly töltött vagy töltetlen csövének megfelelő kakast csettentette-e el; szemben a törvényszék ítéletével, mely a szándékos emberölés kisérletét állapította meg, — csak a Kbtk. 41. §-ában körvonalazott közcsend elleni kihágást lehetett megállapítani. (C. 6135/85. M. f. h. V. 331.) 5. A ki a más által halálosan megsebesített emberen ölésre irányuló szándékkal súlyos sértéseket ejt: a szándékos emberölés kisérletét követi el. Az első sértés folytán meghalt egyén hozzátartozói részére a 292. §. alapján megállapítandó kártérítést mindkét egyén egyetemlegesen köteles megfizetni. (C. 604/85. Bj. T. X. 99.) 6. A szalonka-seréttel töltött fegyver viszonyLxg alkalmas eszköz lévén az ember életének kioltására: azzal a szándékos emberölés bűntettének kísérlete elkövethető. A kísérletnek kizárása a cselekmény véghezvitelére alkalmatlan eszközökkel való foganatosiátsa miatt egyáltalán nem relatíve, hanem csupán a teljesen (absolute) alkalmatlan eszköz használatára vonatkozik, illetve csakis erre van szorítva. (C. 6088/90. M. f. h. V. 330.) 7. A megölt egyén hullájának feltalálása nélkül is megállapítható a szándékos emberölés bevégzett büntette. (C. 1880/90. Bj. T. XXI. 33.) — Azonos határozatok: Curia: 83. okt. 3. 9607. (Bj. T. VII. 177.) — 84. okt. 31. 7168. (Bj. T. X. 6.) — 87. aug. 24. 6214. (B. XV. 110.) — 89. ápr. 30. 8107. (B. VIII. 133.) — Ellenkező: Curia: 82. nov. 3. 10578. (Bj. T. V. 178.) 8. A ki töltött puskával bántalmazóihoz közeledik, bár azt lövésre készen tartja, nem követi el a szándékos emberölés kísérletét. (C. 1103/90.) 9. V. ama cselekménye által, hogy a kétkézre fogott fejszét a hozzá hátai fordulva levő s a támadás ellen nem is védekezhető sértett ellen vágásra intézett szándékból felemelte, az ölésre czélzó cselekmény véghezvitelét már megkezdette, melyet csupán azért nem