Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

376 Btk. 278. §. zett bűntett elkövetése is bizonyos lévén, az elkövetésnek feltételezett volta csupán látszólagos, mely nem hagy nyitva valódi esélyt a bűntett el nem követésére, hanem azonos a szándéknak feltétlenül azon bűntett elkövetésére irányzott é3 igy határozott voltával. A jelen esetben mindhárom vádlott biztosan, minden észszerű kételyt kizáró világossággal előre belátta azon eset elmaradásának lehetetlenségét, mely eset elmaradása esetében állítólag M. György megölése elmaradt volna; e szerint biztosan előre látták, hogy forralt merényletüknek M. György élete ellen kell irányulni, ily esetben pedig dolus eventualisról nem lehetvén szó: a szövetkezett bűntársak szándékát már előre egyenesen és határozottan a néhai országbíró élete ellen is irányzottnak kellett elfogadni (C. 12.194/83. Bj. T. VII. 313.). 21. ölésre és öngyilkosságra való egyidejű elhatározás kizárja a praemcdita.tio lehetőségét, de nem zárja ki feltétlenül a szabad akaratelhatározást (C. 1318/85. Bj. T. X. 72.). , 22. Az indok, mintha a D. korcsmájából való elindulás és a cselekmény véghezvitele közötti egy órányi idö az előre megfontolásra nem lett volna elegendő, nemcsak azért nem fogadható el, mivel a törvény az előre megfontolást nem teszi határozott időtartamtól függővé: hanem a jelen esetben azért sem, mivel az elhatározásra zavarólag ható valamely ok nem forogván fenn, az elhatározás és megfontolás igen rövid időköz müve lehetett (C. 4312/87. M. f. h. V. 318.). 23. Vádlottak azt állitják, hogy csakis S. I. megölése volt tervezve, midőn a házba bementek; azon eshetőséget pedig, hogy többen lesznek a szobában, előre meg nem beszélték, mert arról értesültek, hogy L. I. és S. J. nincsenek otthon és hogy ki volt kötve, miszerint a háznépet nem kell bántani. Ezt támogatja az a körülmény is, hogy a tettesek a tett elkövetése előtt L. I. által a szobában levőket egyenként megmutogattatták. Ennélfogva el kellett fogadni vádlottak azon védekezését, hogy a tett színhelyén M. J. vádlottnak L. I. általi felismerése után keletkezett elhatározással és azért, hogy bűnös cselekményük ki ne tudódjék, fosztották meg L. I.-t és S. J.-t életüktől; tehát vádlottaknak az utóbb nevezett két egyén megölésére irányuló akaratelhatározása rögtönzött volt (C. 7159/89. M. f. h. V. 317.). 24. Habár más ember megölésének előre megfontolás után elhatározott, praemeditált szándéka nem foroghat fenn akkor, ha a tettes nem egyenesen a megölést határozta el, hanem csak arra feltételesen, az esetre tökélte el magát, ha az általa megtámadandólól függő valamely feltétel bekövetkezik, illetve be nem következik; midőn tehát a feltételezettség valódiságának esetében a vádlott akaratában épugy benfoglaltatik a megtámadónak életbenhagyása^ valamint ennek ellenkezője, vagyis szándékos megölése: mindazonáltal vádlott szándékának e feltételezett volta, a dolus eventualis, illetve conditionalis neme nem forog fenn oly esetben, midőn vádlott előzőleg ugyan pénzt kért kölcsön az utóbb megölt egyéntől s mikor cz azt megtagadta, eltávozott, de később vádlott ölési szándékkal ment vissza s a nélkül, hogy előbbi kérelmét ismételte volna, vagy egvéb követeléssel fellépett volna, elhatározását végre is hajtotta (C. 7971/90. M. f. h. V. 317.). 25. A praemiditatióhoz az elhatározás állhatatossága szükséges; — ha a tettes ingadozott elhatározásában, akkor, bár időről-időre előkészületi cselekményeket hajtott végre, praemiditatió nem forog fenn (anyós ölési cselekménye, a veje részéről szenvedett folytonos zaklatások folytán (O. 198/90. Dt. XXVII. 117.). 26. A szándékosan elkövetett büntetendő cselekmény elkövetésénél, illetve elbírálásánál annak inditó oka teljesen közömbös: a foltételes szándéknak csak az esetben van a cselekmény minősítésére kihatása, ha annak teljesítése feltételeztethetik. Jelen esetben gyilkosság lett megállapítva, annak daczára, hogy tettes M. K.-né megölését csakis azon eventualitás mellett tervezte, ha a nevezett jogosnak vélt igényének eleget nem te.sz (O. 200/91. Bj. T. XXTI. 58.). 27. Vádlottnak a tett elkövetésére használt fegyver beszerzése körüli czéltudatos eljárása, a fegyver beszerzése és a tett elkövetése között lefolyt jelentékenvebb időtartam, valamint a tett elkövetésének módozata nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy vádlott tettét előre