Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 265. §. 359 2. Tekintve, hogy arra nem merült fel gyanuok, hogy vádlott sértett feleket tudva hamisan vádolta; ellenben tekintve, hogy vádlott a törvényszéknél beadott panasziratában sértetteket 50 frt készpénznek és e^y 200 fntos kötvénynek elidegenítése által elkövetett lopással határozottan vádolta; tekintve, hogy a törvényszéknél akkori vádlottak ellen az eljárást jogérvényesen megszüntette; tekintve tehát, hogy a vádlott sértetteket büntetendő cselekménynyel vádolta s arra nézve az eljárást megszüntető határozat hozatott; tekintve, hogy hasonló esetben a Btk. 264. §. 3. pontja értelmében, az állítás vagy kifejezés valódisága bebizonyításának nincs helye s az semmi körülmény közt sem engedhető meg; vádlott a Btk. 2P0. §-a alapján rágalmazás vétsége miatt vád alá helyeztetik (C. 3443/91. M. f. h. V. 285.). 3. Kocs községben pusztított tűzvész alkalmából a sértett fél, a mostani vádlott azon gyanújának adott kifejezést, hogy a vádbeli gyújtogatás bűntettét G. Ferencz követte el; a végtárgyaláskor pedig ugyanazt már a tüz szándékos előidézésével vádolta. Tekintve, hogy az idézett kifejezés „hatóság előtt büntetendő cselekmény" elkövetésével vádat foglal magában; tekintve, hogy G. Ferencz a gyújtogatás bűntettének vádja alól jogérvényesen felmentetett s e szerint vádlott vádja valótlannak bizonyult; tekintve a Btk. 264. §. 3. pontját és tekintve, hogy a rágalmazás vétsége iránt vádlott ellen arra nézve adat sem merült fel, hogy ö a kérdéses végtárgyaláson G. Ferencz mostani sértett felet nem vádolta, hanem csupán gyanúsította, gyanúját indokolta volna: vádlottat rágalmazás vétsége miatt vád alá kellett helyezni (C. 3794/91. M. f. h. V. 286.). 4. Vádlott a mértékhitelesítő hivatalnál nem Írásban vagy jegyzőkönyvileg, hanem csak szóbelileg adta elő, hogy a V. L. terménykereskedő czégnél egy olyan tizedes mérleg van az üzletben, melylyel a közönség megkárosittatik, mert a mérleg a rendes ingásban szándékosan akadályozva van; erről a mértékhitelesítő a szolgabírói hivatalt jelentésben értesítette, s hozzátette, hogy vádló hajlandónak nyilatkozott arra is, hogy tanukkal igazolandia, miszerint a nevezett czég használ ilyen mérleget. Az illetékes szolgabíró elrendelte a kérdéses mérleg megvizsgálását, ami a panasz megtétele után mintegy 6 hét muha teljesíttetett, midőn is a vizsgálat eredménytelen maradt, mert a kiküldött mértékhitelesítő jelentette, hogy ilyen hibás mérleget az üzlethelyiségekben nem talált, mire a járási főszolgabíró mint elsőfokú rend. hat. minden további nyomozás, tanuhallgatás vagy tárgyalás mellőzésével egyszerűen beszüntette az eljárást. A határozat jogerőre emelkedése után sértett a Btk. 260. §-a alapján emelt vádat, kérvén a vádlott megbüntetését, mert emelt vádja valótlannak bizonyult. Minthogy pedig a vád valótlansága lényeges alkatrésze a Btk. 260. S-ában körülírt rágalmazás tőnyálladékának s az mint bármely más lényeges kellék a biró által nyomozandó és állapítandó meg s ha ez nem bizonyítandó, akkor nem létezik büntetendő cselekmény: ebből okszerűen következik az is, hogy a Btk. 264. §-ának 3. pontja a Btk. 260. §-ábam körülirt rágalmazás esetére alkalmazást nem nyerhet. Ehhez képest, minthogy vádlott már a mértékhitelesítő hivatal előtt hivatkozott tanukra, a kik azonban ki nem hallgattattak; minthogy a jelen bűnügy vizsgálatánál már kihallgatott tanuk megerősítik azt, hogy sértett olyan mérleget használt, amety méltán gyanút kelthetett akárkiben is, minthogy ennek a dolognak hire ment s a közérdek szempontiából is azt az illetékes mértékhitelesítőnél bejelenteni bárki is jogosítva lehetett, mert egy elterjedt hirnek a feljelentése nem büntethető, még ba az valótlannak bizonyulna is: az elsöbiróság helvesen szüntette meg az eljárást a terhelt irányában (Bj. T. 2383/97. M. f. h. VIII. 604.). 5. A panaszosról állított tényekre nézve a folyamatba tett fegyelmi eljárás során megszüntető határozat hozatván: a Btk. 264. ií-anak 3. p. értelmében a vádlottak által használt átlitások valódiságara bizonyításának helye nem lehet (C. 7353/98. Dt. XIII.). 6. C. E. H. 3590/901. sz. A Btk. 260. §-ába ütköző rágalmazás vétsége miatt emelt vád esetében a Btk. 264. §-ának 3. pontja nem áll