Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)
Btk. 262. §. 353 12. Az államkormány szervezeti keretébe tartozó s az állam tulajdonában levő kincstári birtokok feletti kezelés és az azokon való telepítés tekintetében önálló hatáskörrel és alantas közegei felett rendelkezési joggal biró állami jószágigazgató a törvény által alkotott hatóság tagjának tekintendő. (<J. 7153/93. M. f. h. V. 297.) 13. A járásbíróság, mint hatóságnak az ott alkalmazott telekkönywezetö nem tagja, hanem csak (közege; az pedig, hogy panaszos segéd-telekkönyvvezetö az alkalommal, midőn ellenében az általa panaszolt becsületsértés elkövettetett, a járásbíróság, mint hatóságnak valamely küldöttségében résztvesz, vagy mint ilyen küldöttség egyik tagja járt volna cl, nem is állíttatik. (C. 11.007/94. Bj. T. XXVIII. 3.) 14. Tekintve, hogy a Btk. 1G6. §-a értelmében a közforgalomban levő vaspályát kezelő és felügyelő személyzet nem hatóságnak tagjai, hanem csupán hatósági „közegek": ennélfogva vádlott nem a 262., hanem csak a 261. §-ban körülirt becsületsértés vétségében mondatik ki bűnösnek. (C. 7049/96. Bj. T. XXXI. 13.) 15. Jóllehet, magánvádló rendes évi fizetés mellett van mint adóvégrehajtó alkalmazva s e minőségben hivatali esküt tett, mégis, minthogy emiitett szolgálati minőségnél fogva a városi hatóság tagjának nem tekinthető, hanem csak hatósági közeg: ez okból a vádbeli cselekménynek a Btk. 262. § v szerint minősítése mellőzendő. (C. 5291/95. M. f. h. VIII. 614.) 16. Vádlott (városi rendőr) helyesen mondatott ki bűnösnek nyilvános becsületsértés vétségében, mert a főkapitány a törvény által alkotott testületnek, t. i. Kassa szab. kir. város törvényhatóságának tagjai, a ki mint ilyen egyszersmind közhivatalnok volt, midőn ellene a vádlott a gyülekezeten használt e szavakban: „Aljas gazember a főkapitány mindaddig, a mig be nem igazolja azokat a vádakat, melyekkel engem rágalmazott", hivatali kötelességeire vonatkozólag állított olyan tényt, mely valódisága esetén bűnvádi eljárást vont volna maga után. (C. 8922/96. Bj. T. XXXIII. 15.) 17. Tekintve, hogy a községi közgyám a törvény által alkotott hatóság tagja; tekintve, hogy a Btk.-ben nem foglaltatik oly értehí.'ü korlátozó intézkedés, a melynél fogva a 262. §-ban meghatározott rágalmazás tárgya a hatósági tag csak addig lehetne, a mig e minősége tényleg fennáll, megszűntével pedig a lentebb idézett szakasznak alkalmazhatósága is megszűnnék; tekintve, hogy e felfogás ellen már a Btk. 2C3. §-ának 1. pontja is szól, illetőleg kifejezés valódiságának bebizonyítása „kivétel nélkül meg van engedve, ha a sértett közhivatalnok vagy hatóságnak tagja s az állítás vagy kifejezés hivatásának gyakorlatára vonatkozik: ezeknél fogva a vádbeli cselekmény helyesen minősítetett a Btk. 262. §-a szerint (C. 827/98. Bj. T. XVII. 346.). 18. Midőn a jegyeket kiszolgáltató pénztárnok figyelmeztette vádlottat, mikép a kijárási oldalról a pénztár felé nem térhet vissza, hanem menjen kivül s ugy kérjen jegyet, vádlott a pénztárnoknak azt mondotta, ne szemtelenkedjék, addig nem megyek el innen, mig jegyet nem ad. Ez a tett büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítja. De tekintve, hogy a Btk. 262. §-ába ütköző vétség csakis az e szakaszban megjelöltek, nevezetesen a törvény által alkotott testületek, hatóságok s ezek küldöttsége ellen követtethetik el, a forgalomban levő vaspályák felügyelői és kezelő személyzete pedig ezek közé nern tartozik, hanem ezek a Btk. 166. §-ának 2. pontja szerint csak mint hatósági közegek tekintendők: ellenük az idézett törvényszakaszban körülírt vétség elkövetése helyt nem állhat (C. 2651/902. Bj. 9. XLIV. 55.). 19. Állami anyakönyvvezető a törvény által alkotott hatóságnak nem tagja, hanem csak közege (C. 842/903. Bj. T. XLVI. 74.), 20. Nem hatósági tagok, (hanem csak hatósági közegek, tehát az ellenük elkövetett becsületsértés nem nyilvános): A papok (mint magánszemélvek: (91. ápr. 9. 11057/90. Bj. T. XXII. 325.). — Vásárfelügyelő: (90. szept. 5. 3303.). — Fővárosi vásárbiztos: (91. febr. 25. 8485/90.). (Bj. T. XII. XIX. 243.). — Városi rendőr: (85. okt. 20. 21465. Bj. T XI. 93.). — Csendőr: (90. ápr. 15. 10555/89. Bj. T. XXI. 325.). — 90. decz. 9. 6362. (U. o.) — 89. okt. 3. 8375. (Bj. XIX. 65.). — Postamester: (90. jun. 25. Büntető Törvény. 23