Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 261. §. 345 imlitandó; akkor is alkalmazandó, ha közhivatalnok ellen elkövetett a Btk. 260. §-ában meghatározott rágalmazás esete forog fenn (B. H. T. T. 39. sz.). 261. §. A ki más ellen meggyalázó kifejezést használ, vagv meggyalázó cselekményt követ el, — a mennyiben a 258. §. esete fenn nem forog: a becsületsértés vétségét követi el és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel, — ha pedig a meggyalázó kifejezést a 259. §-ban megjelölt módon tette közzé, vagy terjesztette: három hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ha a cselekmény testi sértést képez: az arról rendelkező törvény lesz alkalmazandó. í, C. B. H. 5052/904. sz. A törvény a becsületet minden irányban védi és nem tesz különbséget a közönséges és a politikai becsület között. (B. H. T. IV. 367. sz.). Passiv alany. 2. Tekintve, hogy a fennálló 1876-.XIII. t.-cz. 45, 46. és 47. §§-ai szerint a gazda szolgálatában álló cseléd irányában a házi fegyelmi jog gyakorlása közben használt kifejezések és cselekmények, melyek a család, a háznép keretén kivül más személyek között sértőnek tekintetnének, cseléddel szemben nem tekinthető olyanoknak, melyekkel a gazda a cseléd becsületét megsérteni czélozná tekintve, hogy a cselédtörvény e rendelkezései, miután a Btk. a gazda házi fegyelmi jogát nem érinti a jelen ügy elbírálásánál a panaszolt és panaszos között fennállott viszonynál fogva hasonlókép irányadók: e szerint vádlott azáltal, hogy a szolgálatban álló D. J. magánvádlót nem idegenek, de csak a háznép előtt házi tolvajlás miatt kérdőre vonta, feleselés közben arczul ütötte és sértő kifejezéssel (kurva) illette: a 258. illetve 261. §-ba ütköző vétséget el nem követte (C. 626/91. M. f. h. 292.).* 3. A községi elemi iskolai tanitó az által, hogy az oktatására és nevelésére bizott 9 éves növendékét tanítás közben makacssága miatt kezével kétszer fejen ütötte, de annak még könnyű testi sertést sem okozott: fegyelmi hatáskörét nem hágta tul oly mérvben, mely a büntető törvények súlya alá tartoznék (C. ]209/96. Bj. T. XXXII. 23.). 4. Szövetkezet ellen is lehet becsületsértést elkövetni (C. 5945/98. szám.). Szóbeli becsületsértés. 5. Fóltételesen használt megbecstelenítő kifejezés becsületsértés (C. 11.906/81. Bj. T. IV. 92.). — Azonos: Curia: (527/82. Bj. T. IV. I.): 6. Másoktól hallott becsületsértő állitások terjesztése becsületsértés (C. 3777/82. Dt. III. 199.). 7. Vádlott a piaezon odalépett panaszos mellé és ez utóbbinak hajából kihúzott gy tőralaku hajtüt azzal a kijlentéssel, hogy a tü a lányáé. Panaszos jogszerű és jóhiszemű birtokosa volt a tűnek, mert azt cserében kapta. Becsületsértés (C. 10.127/82. M. f. h. V. 290.). 8. Becsületsértés: Büdösnek nevezés (84. febr. 6. 7507. Bj. T. VII. 3C3.); — gazembernek nevezés (82. máj. 461.); — korcsmai hősnek nevezés (93. okt. 19. 4017. Bj. T. VII. 177. levelező lapon elkövetve); — közhivatalnok szamárnak nevezése (82. jun. 30. 2573. Dt. II. 335); — tanítónak „élhetetlen szamár" nevezése (82. máj. 3. 1584. Bj. T. IV. 125*); — .,kuplerné" (91. márcz. 19. 3330. Bj T. XXIII. 28.). * Azonos határozat Bj. T. V. 421.