Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 34. §. 21 egy évig, a három évnél rövidebb időre elitélt pedig büntetése tartamának egyharmad része alatt — az istentisztelet és iskolai oktatás kivételével — mindenkitől elkülönítve, éjjel és nappal magánelzárásban tartatik. (B. T. K. 30. §.) A büntetésnek egy évet, illetőleg egy harmadot felülmúló része az elitéltnek akarata következtében sem tölthető magánelzárásban. A fegyencz a beszállítás után azonnal fegyintézeti rendes élelmezésben részesül ugyan, de három hétig az összes ételilletményeknek csak kétharmad részét kapja; ugyanezen idő alatt foglalkozásban nem részesül; magaviseletére és bünbánatának felkeltésére gyakrabbi látogatások utján különös figyelem fordittatik; egyedüli olvasmányul az e czélra irt külön imakönyvet s ezt is csak tiz nap múlva kaphatja meg. Visszaesők e magánelzárás kezdetén négy hétig részesülnek ily bánásmódban. ^ 13. §. A három, illetőleg négy hét elteltével a mágánelzárás további tartama alatt a fegyencz — az illető lelkész által vallási és erkölcsi, a tanító által pedig elemi ismereteire nézve megvizsgáltatván — az igazgató által, ezek meghallgatása után esetleg a megfelelő iskolai osztályba soroztatik s neki kijelölt iparág körebe vágó munkával elláttatik.; az igazgató, lelkész, tanító és az iparüzletvezetök részéről ezután naponkint összesen legalább két látogatásban részesítendő. 14. §. A magánelzárás nem alkalmazható, ha a fegyencz testi vagy szellemi épségét közvetlenül veszélyezteti s félbeszakítandó, mihelyt ily veszély jelenségeit az orvos észleli s bejelenti (B. T. K. 32. §.); e végből az orvos a magánzárkákban levő fep—enczeket gyakrabban meglátogatni s az egészségügyi nyilvántartási jegyzőkönyvben minden (gyén számára külön lapot nyitni, erre annak testi és lelki egészségéről szerzett észleleteit s a betegségek lefolyását röviden bejegyezni és ezt fontosabb esetekben, netaláni további intézkedés végett, az igazgatónak bemutatni tartozik. 15. §. Ha a magánelzárás az előbbi szakaszban meghatározott okból a büntetés kezdetén nem foganatosíttatott vagy félbeszakittatott: az, a mennyiben a félbeszakítás okai megszűntek, a büntetés tartamának első felében utólag alkalmazandó. A büntetési idő felén tul — fegyelmi büntetés esetén kívül — inagánelzárásnak nincs helye (B. T. K. 33. ide nem értvén a> 1880:XXXVII. t.-cz. 36. §-a alkalmazásának esetét. 16. §. Azokra, a kik életfogytig tartó fegyházra vannak Ítélve, a mágánelzárás csak a büntetés megkezdésétől számítandó tiz év alatl. ezentúl pedig csak mint fegyelmi büntetés alkalmazható. (Btk. 34. §.) A sötét magánzárkákba való elzárás, mint birói büntetés, az 1880 évi XXXVII. t.-cz. 35. §-a értelmében hajtatik végre. Közös elzárás és osztályozás. 17. §. Azon idö elteltével, melyen keresztül a mágánelzárás éjjel és nappal foganatosítandó, a fegyenczek csak éjjel és munkaszünet idején helyezendök el magánzárkákba (B. T. K. 29. §.), nappal pedig munkaközben és séta alatt a következő osztályok szerint különitendök el: az első osztályba sorozandók a 24 évnél fiatalabb fegyenczek, a másodikba a 24 évnél idősebbek, a harmadikba a visszaesők. Ezeken kivül az igazgatóra bizatik, hogy a műveltebb fegyenczek számára külön osztályt, továbbá az elkövetett büntettek neme, a letar tóztatás ideje alatt tanúsított magaviselet és erkölcsi javulás foka szerint még egyéb osztályokat is alakithasson, a mennyiben t. i. az intézet helyi viszonyai ezt megengedik. Azok, kik komolyságuk, megbízhatóságuk és erkölcsi javulásuknak kétségtelen jeleit adták; ruháikra alkalmazandó jelvényekkel tüntethetők ki. 18. §. Az egyes osztályok istentisztelet alkalmával, séta közben s minden más foglalkozás nélküli időben feltétlenül elkülönitendők.