Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 258. §. 329 alóli kiskorúaknak a fentebb hivatkozott törvényczikk 8. §-a rendelkezésétől eltéröleg kötött házassága ugyancsak az 1894. évi XXXI. t.-cz. 5. §-a értelmében megtámadható; tekintettel arra, hogy ugyanazon törvényczikk 121. S-a a Btk. 257. §-ának rendelkezését kifejezetten fentartotta, c szakasz rendelkezéséből kifolyólag pedig azon anyakönyvvezető, kit olyan házasság megkötésénél, mely a fenforgó akadály miatt felbontható, gondatlanság terhel, a Btk. 257. §-ában meghatározott családi állás elleni vétséget követ el; tekintettel végül arra, hogy az a körülmény, hogy a gyámhatóság a kérdéses házasság megkötését utólag jóváhagyta, az 1894 : XXXI. t.-cz. 62. §-a értelmében nem szünteti meg a már bevégzett vétséget: vádlottat vétkesnek kellett kimondani. (C. 1950/99. Bj. T. XXXVII. 303.) 6. Az a tény, hogy vádlott mint állami anyakönyvvezető a fejletlen korú még csak 14 éves S. R. házasságának megkötésénél közreműködött, a nélkül, hogy az igazságügyminiszter a házasság megkötéséhe/, felmentést adott volna; a vádlottnak most jelzett cselekvése, tekintettel arra, hogy ily házasság az 1891 : XXXI. t.-cz. 51. §. szerint megtámadható, a Btk. 257. §. és a most idézett törvényczikk 121. §-ában meghatározott bűncselekmény ismérveit magában foglalja, az a körülmény pedig, hogy az igazságügyminiszter utólagos felmentést adott, a házasság érvényét illetően azzal a joghatálylyal bir ugyan, hogy a házasság ugy tekintendő, mintha megtámadható sem lett volna, ez azonban a házasság megkötése körül a polgári tisztviselő terhére eső bűncselekmény büntethetőségét, a törvény erre vonatkozó rendelkezésének hiányában ' nem érinti. (1382/902. — M. f. h. XIV. 204.) XVII. FEJEZET. .1 rágalmazás és a becsületsértés.*) 258. §. A rágalmazás vétségét követi el és hat hónapig terjedhető fogházzal és ötszáz forintig terejdhető pénzbüntetéssel büntetendő: a ki valakiről, többek jelenlétében, vagv több, habár nem együtt levő személv előtt, olvan ténvt állit, melv — valódisága esetében — az ellen, a kiről állíttatott, a büntető eljárás megindításának okát képezné, vagv azt a közmegvetésnek tenné ki. Passiv alany. 1. Tekintve, hogy vádlott mint a polgári olvasókör tagja a kör vagyona kezelése iránti aggodalmának adott kifejezést („bitangul kezeltetik"), a nélkül, hogy valakit személyesen megnevezett, vagy bárki *) Birói hatáskör: a) A nyomtatvány utján elkövetett és az 1878 : V. t.-cz. 259. és 261. §-ai szerint büntetendő rágalmazás és becsületsértés a kir. törvényszék hatásköréhez tartozik. Ha azonban a rágalmazás és becsületsértés a Btk. 262. és 461. §§-aiban meghatározott személyek vagy nyilvános számadásra kötelezett vállalat igazgatója és tisztviselője ellen, avagy közmegbizatásban eljáró ellen, és pedig az utóbbinak hivatalos tetteire vonatkozólag volt elkövetve, az esküdtbíróság itél. Azokban az esetekben, melyekben a Btk. 264. §-a a valódiság bizonyítást kizárja, a nyomtatvány utján elkövetett rágalmazás vagy becsületsértés mindig a kir. törvényszék hatáskörébe tartozik (1897 : XXXIV. t.-cz. 16. §.). Az esküdtbirósághoz utalt esetekben a kir. Ítélőtáblák székhelyén működő esküdtbiróságok járnak el. (15. §. ut. bek.) A kir. törvényszékek hatásköréhez tartoznak: 3.) a Btk. 258., 260., 261. és 262. §§-aiban meghatározott vétségeknek azok az esetei, melyekben az eljárás a 269—270. §§-ok értelmében hivatalból indítandó meg. (17. §.) b) A kir. járásbíróságok hatásköréhez tartoznak: 6). a 258., 260., 261. és 273. §§-ok azon esetei, melyek a 17. §. 3. pontja szerint a kir. törvényszékek hatásköréhez utasítva nincsenek. (18, §.)