Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 14—17. §§. 11 cselekménye, büntetésének a külföldön történt teljes kiállása folytán, megszűnt büntethető lenni (11. §.), a 13. §. csak akkor lévén alkalmazható, ha a tettes a külföldön reá kiszabott büntetésnek csak cgv részét töltötte ki. (C. 9534/89G. Bj. T. XXXITT. 181.) 14. §. Ha a magyar állam területén kivül elkövete't bűntett vagy vétség miatt a külföldi törvény szerint oly büntetés lenne alkalmazandó, melyet a jelen törvény el nem fogadott: az a jelen törvénynek (20. §.) azon büntetési nemére lesz változtatandó, mely annak leginkább megfelel. 1. Az osztrák btk. szerint megállapított „szigorú fogság' a magyar btk. fogházával egyenlő sulvu büntetés. (C. 2812/890. Bj. XXI. 291.) 2. Minthogy a vádlott cselekményének elbírálásánál alkalmazandó romániai btk. 310. és 314. czikkeiben megbatározott fogházbüntetés a magyar btk. által elfogadott büntetések közül leginkább a fogháznak felel meg, s minthogy a fenforgó esetben a romániai btk. rendelkezései egészben s ekként a betöréses lopásra vonatkozó szabadságvesztés-büntetés tartamára nézve is alkalmazandók: ezért a vádlottra kimérendő fogházbüntetés tartama is a román btk. szabványai alapján határozandó meg. (C. 359/899. — M. f. h. X. 500.) 15. §. Ha a magyar bonos, a magyar állam területén kivül olyan cselekményt követelt el, melyre a jelen törvény által hivatalvesztés vagy a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése van megállapítva: e mellékbüntetés alkalmazása végett a bűnvádi eljárás akkor is megindítandó, ha büntetését külföldön már kiállotta, vagy ha azt az illetékes külföldi hatóság elengedte. 1. A külföldön elkövetett olyan büntetendő cselekmény miatt, melyre a miagyar btk. mellékbüntetést állapit meg, ez akkor is alkalmazandó, ha a szabadságvesztés-büntetés nem a magyar, hanem a külföldi enyhébb törvény alapján szabatik ki. (C. 2578/899.' — Bj. T. XIX. 4.) 2. C. E. H. 7838 893. sz. Tekintve, hogy a külföldi bíróság által hozott büntető ítélet a hazai bíróságra nézve praejudiciumot nem képezhet: a Btk. 15. §. alkalmazása czéljából a magyar bíróság vádlott bűnösségét perrendszerü módon és a külföldi hatóság ítéletétől függetlenül állapítja meg. (B. H. T. III. 216. sz.) 16. 6. A jelen törvénynek azon rendele'ei, melyek szerint az abban meghatározott bizonyos büntettek és vétségek miatt az eljárás csak a sértett fél indítványára kezdhe'ö meg. — akkor is alkalmazandók: ha azok akár magyar honos, akár külföldi által külföldön követtettek el, vagy ha a külföldön elkövetett cselekmény, az elkövetés helyén fennálló törvények szerint, csak a sértett fél indítványára üldözhető. 1. A sértett fél indítványára vonatkoznak g no—116., továbbá a 229., 238., 244., 245., 216., 255., 268., 312., 322., 327., 328., 332., 342., 343., 358., 301., 369.. .'89., 118. és 421. g§: Lásd még a Bp. 90. §-át. 2. Az indítvány visszavonásának hatálya is (116. §.) mindig a btk. sz.-rint ítélendő meg. (O. 7488/881: — Bj. T. T. 338.) 17. §. Magyar honos más állam halóságának soha sem