Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

0 Btk. 6. §. A 2-ik bekezdéshez: 7. A Btk. j. §-ának 2. bek. szerint a Magyarország területén külföldiek által elkövetett bűntett is a Btk. határozatai szerint lévén büntetendő, — minthogy a hamisnak állított váltó a borsodmegyei takarékpénztárnál Miskolczon értékesíttetett és igy az állítólagos büntetendő cselekmény elkövetése Miskolczon fejeztetett be: ennélfogva a bünv. elj. folyamatba tételére a miskolczi törvényszék volt illetékesnek kimondandó. (C. 11.272/897. M. f. h. X. 499.) 8. A magyar büntető törvény fenhatóságának érvényesítésénél nem jöhet tekintetbe az a körülmény, hogy a tettes magyar honos-e avagy külföldi, ép ugy nem bir befolyással ez a körülmény a bűntett vagy' vétség elkövetési helyén illetékes bíróság hatáskörére sem. Minthogy pedig a panaszolt büntetendő cselekmény a komáromi tvsz. területén kő vettetett el: a büntető eljárás megindítására is e tvsz. bir illetékességgel. (('. 29Ki'«»!). M. í. h. X. 500.) A 3-ik bekezdéshez: 9. A fegyveres erőhöz a közös hadsereg, a haditengerészet, a honvédség és a népfölkelés tagjai tartoznak (1912:XXX. t.-cz. 2. Ü.) 10. A hadseregi büntető bíróság hatósága alá tartozó egyéneket az 1912:XXXII. t.-cz.-be iktatott katonai Bp. 11—14. §-ai sorolják fel. A honvéd büntetőbíráskodás hatáskörét pedig a hatósága alá tartozó személyek tekintetében az 1912:XXXIII. t.-cz. 11—14. §-ai határozzák meg. A 4-ik bekezdéshez: 11. Ha a terheltet a területenkívüliség vagy a személyes mentesség kedvezménye illeti: az esetről a bünv. elj. megindítása elölt, vagy ha ez már meg volt indítva, ennek felfüggesztése mellett, jelentés teendő az igazságügyi miniszterhez, ki e tárgyban a nemzetközi szerződések és a gyakorlat alapján dönt. (Bp. 31. §.) 12. A consuli bíróságoknál a magyar honosok által elkövetett büntetendő cselekmények azon törvények és szabályok szerint itélendök meg, a melyek az államnak azon részében vannak hatályban, a melyben az illető magyar honosok községi illetősége van vagy volt (1891: XXXI. t.-cz. 10. §. 1. p.). Hogy azonban c törvényekből és szabályokból melyek és mikor lépjenek hatályba a consuli bíróságoknál: ezt a m. kir. minisztérium van hivatva megállapítani s a míg ez meg nem történik, a magyar honosokra nézve hatályban maradnak a consuli bíróságok által eddig alkalmazott osztrák törvények és szabályok. (10. §. 2. és 3. p.) 13. A consuli bíráskodásról szóló 189t:XXXI. t.-cz. az 1897. évi 12.970. sz. ig. m. r. szerint 1898. jaa. 1-én lépett hatályba. (M. ig. r. gy. Pótk. 747. I.) A consuli bíróság szervezeti és ügyviteli szabályait a közös külügyminiszter a két állam minisztériumával egyetértve állapította meg s 1897. jul. 30-án hirdette ki. E szabályokat, mint az 1897. évi 43.304. sz. ig. in. r. mellékleteit, lásd M. ig. r. gy. Pótk. 747—769. 1. 6. §. Ezen kifejezés alatt „magyar honos" mindazok érteinek, a kik a magyar állam területén honossággal birnak. A monarchia másik államának honosaira — a mennyiben ezen törvény kivételt nem állapit meg —- a külföldiekre nézve megállapitoti rendelkezések alkalmazandók. 1. Magyarország és Horvát-Szlavonországok egy és ugyanazon államit közösséget alkotván, mind az Ö Felsége uralkodása alatt álló többi országok, mind más országok irányában (1868:XXX. t.-cz. 1. §.): ebből kifolyólag a magyar korona összes országaiban az állampolgárság egy és ugyanaz. (1879:L. t.-cz. 1. §.) 2. Az osztrák honosokra nézve, a külföldiekkel szemben tett kivételeket illetőleg lásd a 7., 17. és 145. §-okat.