Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 109. §. 187 és körül idényeire kiterjeszkedő, de közvetlenül a kihallgatott egyének személyei ellen nem irányult kihallgatás nem szakítja félbe az elévülést (C. 8760/96. Bj. T. XXXIV. 5.) 8. (76. sz. döntv.) A kir. ügyész indítványára a bíróság csupán az elévülés megszakítása czéljából nem ismételheti a körözés elrendelését. Indokolás: Az ismeretlen tartózkodásu vagy megszökött terhelt ellen bíróilag elrendelt körözés oly bírói határozat, a mely joghatályát megtartja mindaddig, mig az illetékes bíróság annak megváltoztatását vagy joghatályának megszüntetését indokoltnak nem találja. Az ily határozattal veszi kezdetét a Btk. IX. fejezetében megállapított az az elévülés, a mely alatt a Btk. 108. §-a értelmében a bűnvádi eljárás szünetet. Minthogy pedig ezt a szünetelést a terhelt ellen csak megfelelő adattal támogatott kérelemre hozott uj bírói intézkedés szakithatja meg s minthogy a bíróság ily indok nélkül joghatályban lévő határozatát egyáltalában nem, tehát az elévülés megszakítása végett sem ismételheti, a fenti értelemben kellett határozni. (1898. ápr. 29. — Bj. T. XXXVI. 162.). E döntvény a B. H. T. czimü hivatalos gyűjteménybe nincs felvéve. 9. A törvényszék mint büntető bíróság a további eljárást megszünteti és a 2583/90. sz. a. kibocsátott körözést visszavonja. Mert a terhelt ellen a kisjenői takarékpénztár panaszára folyamatba tett eljárás során a törvényszék 1890. ápr. 26-án 2583/90. sz. a. országos körözést rendelt el s ez idötöl kezdve 1895. decz. haváig, tehát 5 éven keresztül semmi oly bírósági intézkedés nem történt, mely a terhelt személye ellen irányult volna s a körözés kibocsátása napjával kezdetét vevő elévülés félbeszakítására alkalmasnak lenne tekintendő. Ugyanis a bíróságnak 1891. szept. 19-én kelt az a végzése, melylyel az irattárnok jelentésével bemutatott iratokat irattárba rendelte helyeztetni, az elévülést félbe nem szakította. (C. 11.022/99. M. f. h. X. 511.) 10. Védjegyhamisitást elkövetett czégtag elleni büuvádi eljárás elévülését félbeszakítja a másik czégtag elleni intézkedés. Bj. T. XXXIII. 78.) 11. Vádlottakat a Ktk. 128. §-ában meghatározott tulajdon elleni kihágás miatt büntették, daczára annak, hogy az 1900. márczius 9. elkövetett kihágás megtorlására irányuló itljárás oly időben indíttatott meg, midőn a kihágás elkövetése óta több, mint 6 hó mult el. Ámde tény az, hogy a polgári perben a nagyváradi törvényszék 1900. augusztus 17-én kelt Ítéletével az iratoknak a büntető bírósághoz való áttételét rendelte el, továbbá, hogy az iratok 1900. augusztus 28. érkezvén a járásbíróság büntető osztályához, ez által még ugyanaznap közöltettek indítványtétel végett az ügyészi megbízottal. A járásbíróság azon intézkedése, hogy az iratokat 1900. augusztus 28-án indítványtétel végett az ügyészi megbízottal közölte, minthogy vádlottak a polgári bíróságnak eme közlés alapjául szolgált ítéletében a kihágás elkövetésével megneveztettek: kétségtelenül a tettesek ellen irányzott oly intézkedésnek tekintendő, mely a B. T. K.-nek a K. T. K. 12. §-a szerint a kihágások esetében is alkalmazandó 108. §-a szerint az elévülést félbeszakítja. (C. 2961/902. M. f. h. XIV. 185.) 12. C. Je. 85/905. sz. Kihágás miatt a bűnvádi eljárás megindithatása — amennyiben külön törvény mást nem rendel — hat hó alatt elévül. Az elévülést csak a bíróságnak az elkövetett kihágás miatt hozott határozata vagy tett intézkedése szakítja félbe. (B. H. T. I. 82. sz.) 13. C. E. H. 9522/907. sz. A közvádlónak a nyomozás során tett intézkedése nem szakítja félbe az elévülést. (B. H. T. IV. 323. sz.) 109. §. Ha az eljárás megindítása vagy folytatása va-