Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 102. §. Ezen §. rendeletei több vétségek, — vagy vétségek és más büntetendő cselekmények halmazánál is alkalmazandók. 1. Az összbüntetés, tekintet nélkül az ügyész indítványára, mindig a legsúlyosabb büntetési nemben szabandó ki. Az e szabálytól eltéröleg kiszabott összbüntetés az esetben, ba az ügyész nem felebbezett, a felsőbb bíróság által a büntetés tartamának aránylagos leszállítása mellett szabatik ki a legsúlyosabb büntetési nemben. (C. 4337/85. M. I. 94.) 2. Tekintve, hogy a 96. §. rendelkezése szerint az összbüntetés által megállapítandó büníetésnemek meghatározására nem az elitélés alátti vádbeli cselekménynek minősége az irányadó, hanem ettől függetlenül a 96. §-ban elrendelt azon intézkedés szolgál alapul, mely szerint az elitélés alatt álló cselekmény minősége, vagy az erre megállapított büntetés nemére való tekintet nélkül, éppen a büntetés nemének, megállapítását más tényező körülmény után rendeli el; ebből folyólag az összbüntetés kiszabása esetében, a büntetés nemére nézve a bíróságét sem a kir. ügyész indítványa, sem pedig ennek a 96. §. rendeletétől cltéröleg hozott Ítélet elleni felebbezés elmulasztása nem korlátozván: vádlott összbüntetésként a 96. §. alapján fegyházra ítéltetik. (C. 4337/85. M. f. h. V. 148.) 3. Igaz ugyan, hogy L. László dr. elitéltnek nyilvános rágalmazás vétsége miatti bűnvádi ügyében hozott ítélet a fogházbüntetés végrehajtására nézve kivételes intézkedést nem tartalmaz; tekintve azonban, hogy az összbüntetés kiszabása által helyzete a büntetés végrehajtásának módosulásánál fogva lényegesen változik, mert míg az elitélt ellen elébb a házirend és fegyelem dolgában enyhébb szabályoknak alávetett államfogház volt tulnyomólag végrehajtandó; az összbüntetés által az államfogház büntetésnek szigorúbb szabályok szerint végrehajtandó fog házbüntetéssé átváltoztatásánál fogva megfordított viszony áll be: tekintve azt is, hogy az elitélt még akkor is, midőn az elkövetett nyilvános rágalmazás vétsége miatt az elsőfokú bíróság által 2 havi fogházra ítéltetett, nem birt tudomással arról, hogy az izgatás sajtóvétsége miatt megkezdett egy évi államfogházbüntetése nagyobb részét is fogházbüntetésben kell kitöltenie s igy azon körülmény, hogy az elitéit akkor nem kérte a Btk. 41. §-a kedvezményének alkalmazását, nem tudható be hátrányára: ugyanezért e körülmények fenforgása mellett az elitélt felebbezéseiben előadott azon kérelme, hogy a 41. §-nak kedvezményei reá kiterjesztessenek, az összbüntetés kiszabásával kapcsolatban szintén lehet Ítélet tárgya. (C. 7294/93. Bj. T. XXVI. 359.) 102. §. A pénzbüntetés minden cselekményre külön állapitandó meg. Ha többrendbeli pénzbüntetés helyett szabadságvesztésbüntetés állapittatik meg: ennek tartama az 53. §-ban meg-; határozott különböztetések szerinti tartam kétszeresét nem haladhatja tul. 1. C. E. H. 2160/886. sz. Vádlott a halálbüntetés kimondása mellett pénzbüntetésre is ítélendő volt, mert azt a 102. §. határozottan rendeli s a főbüntetés végrehajtása esetében sem forog fenn törvényes akadály arra nézve, hogy a pénzbüntetés a vádlottnak vagyonából behajtassék. (B. H. T. IV. 319. sz.) 2. (Cs.) Tekintve, hogy vádlott súlyos testi sértés bűntettében s egy becsületsértés vétségében és igy ,,több büntetendő cselekmény'' elkövetésében mondatik ki bűnösnek s ennélfogva azon feltétel, me'ly a Btk. 96. §-ának határozott kijelentése szerint az anyagi halmazatot megállapítja, tényleg fenforog; tekintve, hogy ugyanazon ítélet által, ugyanazon tettes ellen megállapított több büntetendő cselekmény esetében, az anyagi bűnhalmazat fenforgásának az ítéletben való kimondása a helyes és tüzetes megjelölés feltétlen követelménye, mig ellenben aa összbüntetés kimondása a pénzbüntetés és szabadságvesztés-büntetésnek természete által, de ezen kívül még külön törvények által is