Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)

Btk. 1. §. 3 Az 188-1 :XVI. t.-ez. szerint a szerzői jog bitorlása is vétség, de minthogy eziránt a polgári bíróságok járnak el: az a jelen mű keretébe nem tartozik. 3. Felmentetett ;:z 1. §. alapján vádlott, ki iparos eszközeinek lefoglalása alkalmával a végrehajtásnak ellenszegült (165. §.), mert a végreh. törvény 51. §. n) pontja szerint az iparosok munkaszerei lefoglalhatok nem lévén, panaszosok törvénytelenül jártak el, midőn azokat, habár vádlottnak iparjegye nem volt, lefoglalták s mert e szerint vádlott, ily törvénytelen eljárásnak kitéve, csak jogait védte, midőn a tárgyak elvételét megakadályozta. (C. 2512/1881. — M. f. h. V. 28.) 4. Felmentetett a bérbeadó tulajdonos, ki a bérleményből távozni akaró bérlöt, hogy tartozását kifizesse, a ház kapujának bezárásával két órán át visszatartotta (323. §.) s a ki saját házából a bérlöt, miután a lakás elhagyására itéletileg köteleztetett, a bérlet letelte után, birói közbenjárás nélkül önhatalmúlag kihelyezte, nevezetesen: a bútorokat kihordatta s az ablakokat és ajtókat leszedette. (C. 706/882., 10.743/893., 10.282/891. — M. f. h. V. 17. és 28.) 5. Nem büntetendő az idegen ingó dolog önhatalmú elvétele (önbíráskodás), midőn az nem eltulajdonitási czélból, hanem a végett történik, hogy a tettes ez által fennálló követelését biztosítsa. (C. 6184/883., 3892/883., 3905/887., 1158/887., 11.086/888., 4107/889., 9732/889., 1394/890., 2782/690. — M. f. h. V. 17—29.) 6. önbíráskodás ezimén felmentetett az is, a ki az idjgen ingó dolgot azért vette cl (333. §.), hogy magát fennálló követelésére nézve kielégítse. (C. 9977/888., 8687/889., 221/891. — M. f. h. V. 19—28.) 7. Az önbiráskodás szempontjából a párbaj, az erős felindulásban elk. ölés, vagy pld. jogtalan megkárosítás miatti dühben elk. gyújtogatás stb. és az a végett elkövetett lopás között, hogy a tettes a lopott dolog által magát fennálló követelésére nézve kielégíteni akarja, semmi különbség sincs, mert a mint amazoknál az intellektuális elégtétel képezi a motívumot, ugy az önkielégités czéljából elkövetett lopás indoka a valódi vagy képzelt vagyonjogi igazságtalanság megszüntetése s valamint ez okból nem szűnik meg a cselekmény párviadal, gyilkosság vagy gyújtogatás lenni: ép ugy nem szűnik meg lopás lenni azért, mert a dolog valamely fennálló követelés kielégítése czéljából vitetett el. (C. 525/887. M. f. h. V. 23.) 8. A tulajdonjog vitás volta büntetlenné teszi az idegen ingó dolog jóhiszemű elvételét. (C. 4109/890., 3491/890. M. f. h. V. 20.) 9. Felmentetett a zsarolás alól (350. §.), ki az általa csere utján megszerzett és igy tulajdonának vélt lovat fenyegető szidalmak közt visszavette, — ki egy czigányt a hegedű használatáért járó dij megfizetésére erőszakosan kényszeritett, — s a ki korcsmai adósának pénzes zacskójából magát önhatalmúlag kielégítette (C. 16.074/883., 7219/885., 8565/881. M. f. h. V. 21—22.) 10. Nem büntettetett az idegen ingó dolog elvétele miatt vádlott, ki e cselekményével adósát tartozásának megfizetésére, — feleségét hozzá leendő visszatérésre, — üzlettársát pedig arra akarta kényszeríteni, illetőleg reábirni, hogy őt a közösen folytatott kovácsüzletbe társul visszafogadja. (C. 5901/890., 10.127/893. M. f. h. V. 18—20.) 11. Nem büntettetett az idegen ingó dolog visszatartása miatt (355. §.), ki ezt azért tette, mert panaszos viszont az ő ingó dolgát tartottal vissza, — továbbá felmentetett az 1. §. alapján a községi adószedő, a ki a féltől átvett összeget saját követelése fejében megtartotta. (C. 735/886., 3590/890. M. f. h. V. 18., 22.) 12. A zálogban birt idegen ingó dolograj vonatkozó megtartási jognak a zálogidő lejártával, önhatalmú elhasználással lett érvényesítése csak polgári útra tartozó kártérítési jog isultságot állapit meg, — valamint nem büntetendő az, a ki a zálogban birt tárgyakból őt megillető kielégítését a törvényes eljárás mellőzésével maga eszközli. (O. 3654/884., 9609/887. M. f. h. V. 22.) 33. Felmentetett az 1. §. alapján, a ki zálogként lefoglalt sertéseit a káros óljából a lakat leverésével visszavette (368. §.), mert a káros nem volt jogosítva a zálogolásra, — s a ki a zálogba adott bicskáját egy harmadik személytől erőszakosan visszavette, mert ezzel tulajdonjogát érvényesítette. (C. 7724/886., 5349/890. M. f. h. V. 22., 28.)