Edvi Illés Károly (szerk.): Az anyagi büntető törvények és a sajtótörvény. A büntető novellával, az összes melléktörvényekkel, rendeletekkel, utasításokkal és a felsőbíróságok határozataival kiegészítve (Budapest, 1915)
90 Btk. 65. §. Alkalmas és alkalmatlan eszköz. 11. Azon bebizonyított ténynél fogva, mely szerint vádlott által seréttel töltött pisztolyból lövés intéztetett, minthogy a seréttel töltött pisztoly ember életének kioltására általában alkalmatlan eszköznek nem tekinthető: a cselekmény gyilkosság kísérletének vot minősítendő. (C. 2368/85. BJT. XXII. 26.) 12. A fenforgó esetben a kísérlet léte, vagy nem léte szempontjából az határozandó meg, vájjon a száraz mákfej-por csecsemőnek beadva egyáltalán, tehát az esetben sem okozhatja-e annak halálát, esetleg egészsége megromlását, ha az nagyobb mennyiségben adatik be, mint vádlottnö beadta, vagy pedig ha az egymásután adatik be a csecsemőknek. (C, 10.525/88. M. f. h. V. 38.) 13. A Btk. értelmében arra, hogy bizonyos eszköz, mint valamely határozott czél elérésére használt fogadtassék el: nem kívántatik azon eszköznek ,,a.bsolute", hanem csupán „relative" alkalmatos volta: puskának 15 lépésről az emberi test törzsére irányzott kisütésében pedic egyenesen benfoglaltatik vádlottnak az a tudata, hogy ez a cselekedete valószínűséggel annak életét oltia ki, a ki ellen a puskáját kisüti. (C 7096/91.) M. f. h. V. 40.) 14. A szándékolt bűntett elkövetésére, tehát a bűnös eredmény okozására csupán relative alkalmatlan eszköz — szer — a büntetendő kísérletet ép oly kevéssé zárja ki, mint nem zárja ki azt a tettesnek az alkalmas szerrel ügyetlen elbánása, mint például az élesen töltött puskával való rosszul czélzás, vagy a kiszemelt áldozatnak szerencsés mozdulata, vagy a fegyvernek hibás, mint nem eletrendő erős, vagy pedijr részben erejét veszített lőporral való megtöltése. (0. 1/93. Dt. XXXVI. 87.) Tárgy hiánya. 15. Vádlottnak cselekménye a lopás bűntettének kísérletét nem képezi; mert habár azon szándékkal verte be az ablakot, hogy azon belül tartani szokott pénzt ellopja, tekintve azonban, hogy az ablakon semmi sem volt, ill. azon lopni való tárgy nem találtatott, oly esetben pedig, ha az üresnek talált helyen lopást elkövetni nem lehet, természetes következményekép a lopásnak kísérlete sem követhető el. (C. 6691/85.) Gyilkossági kísérlet robbanó szerrel. 16. Vádlottnak a P. Zsigmond megölésére irányult és pedig előre megfontolt szándéka bizonyítva van; az pedig, hogy ebbeli szándékát megvalósítani törekedett s hogy annak elkövetése végrehajtását megkezdette, bizonyítva van azokkal az adatokkal és körülményekkel, hogy a. szakértők véleménye szerint vádlott által P. Zsigmond háza falánál letett anyag dynamit volt, tehát oly anyag, mely rendkívül erős erejénél fogva életveszélyes eszköznek tekintendő; us-yancsak a szakértők 100 gramm dynamitnak kellett lenni, mely mennyiségben az anyag megfelelő elhelyezés és a ház falának kellő ellenállási minősége mellett sértett háza felrobbantására feltétlenül is elég lett volna: bizonyítva van továbbá, miként vádlott a dynamitot, tehát az ölésre alkalmas eszközt a ház felrobbantására is elég mennyiségben, P. Zsigmond háza falánál sértett rendes alvóhelyének megfeíelöleg elhelyezve, annak kanóezát meggyújtva, nyomban oly távolságra szaladt, hogy az általa meggyújtott kanócz eloltásának lehetőségét magától kizárta s ezek által P. Zsigmond élete kioltására tőle telhetően mindent megtett, tehát a szándékos ölés megkezdését elkövette s hogy cselekménye a szándékolt eredményre nem vezetett, vagyis, hogy a véghezvitel he nem fejeztetett, az merőben vádlott szándékán és belátási körén kivül eső, előre ki nem számitható természettani körülményeknél fogva maradt el: ezeknél fogva vádlott terhére a gyilkosság büntette kisérleténék tényálladéka megállapítandó volt. (C. 3220/893. M. f. h. VIII. 511.)
