Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

gyelmi büntetés kiszabását kizárja az Mt. 56. §-a (3) bekezdésének első mondatában szabályozott bármelyik határidő lejárta. V. A magasabb vezető állású dolgozóra, illetve a vezető állású dolgozóra az l—ÍV. alattiak azzal irányadók, hogy velük szemben a fegyelmi eljárás megindításának vagy annak mellőzésével fegyelmi büntetés kiszabásának az Mt. V. 88. §-ának (2) bekezdése, illetve az Mt. V. 85. §-ának (3) bekezdése alapján a fegyelmi vétség elkövetésétől számított három, illetve két év alatt van helye. A fegyelmi vétség felfedezésétől számított három hónap eltelte után azonban a fegyelmi eljárást ellenük sem lehet megindítani, illetve fegyelmi eljárás mellőzésével velük szemben sem lehet büntetést kiszabni. VI. A szabályszerűen megindított fegyelmi eljárás befejezésének nincs jogszabályban megállapított határideje. Ha azonban a munkáltató a fegyelmi eljárás befejezésével indokolatlanul késlekedik, ez a körülményektől függően indokolttá teheti a kiszabott fegyelmi büntetés enyhítését, kivételes esetben pedig a hatályon kívül helyezését is. Az Mt. 56. §-a (3) bekezdésének első mondata szerint nem lehet fegyelmi eljárást indítani vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni, ha a fegyelmi vétség felfedezése óta három hónap, illetve elkövetése óta egy év már eltelt. Ez a rendelkezés a fegyelmi felelősség nevelő célját s egyúttal a jogbiztonságot szolgálja. A fegyelmi vétséget elkövető dolgozó neveléséhez ugyanis az szükséges, hogy a fegyelmi vétséget viszonylag rövid időn belül nyomon kövesse a felelősségre vonás. A vállalati kollektíva munkafegyelmét is kedvezőtlenül befolyásolná, ha a fegyelmi vétség gyanúja a dolgozóval szemben hosszabb időn át fennállhatna anélkül, hogy a fegyelmezetlenséggel szemben fellépnének. Ugyanakkor a dolgozó helyzetét is hátrányosan érintené a hosszú várakozás, mert ártatlansága esetén a gyanú alól sokáig nem tisztázhatná magát, illetve az időmúlás miatt a védekezését alátámasztó bizonyítékai elenyészhetnének. I. Az Mt. 56. §-ának (3) bekezdése szerint: „Nem lehet fegyelmi eljárást indítani vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta három hónap, illetőleg elkövetése óta egy év már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető eljárás, illetve gazdasági bírság kiszabására irányuló eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a háromhónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, az egyéves határidő pedig az eljárás jogerős befejezésétől számít. Külföldön elkövetett kötelezettségszegés 80