Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

ÍZ. A terhes nő ideiglenesen hosszabb munkaidejű munkakörbe csak hozzájárulása esetén helyezhető át. III. A csecsemő örökbefogadása esetén a szülő nőkre vonatkozó ked­vezmények az örökbefogadó nőt illetik meg. IV. A gyermekgondozási segélyre jogosultsághoz szükséges 12 havi munkaviszony kiszámításánál a mezőgazdasági termelőszövetkezetben tagként közös munkával eltöltött minden 10 napot egy havi munka­viszonyként kell számításba venni. I. Az Mt. V. 19. §-ának (4) bekezdése előírja, hogy „A dolgozó nőt ter­hessége megállapításától a szoptatás hatodik hónapjának végéig kérel­mére — orvosi vélemény alapján — az állapotának egészségügyi szem­pontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy meg­levő munkakörében a munkafeltételeket megfelelően módosítani." ,.Az e bekezdés alapján ideiglenesen áthelyezett, illetőleg áthelyezés nélkül módosított munkafeltételek mellett foglalkoztatott terhes vagy szoptató nő keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi előző átlagkeresete volt." E rendelkezés — abból az elvből kiindulva, hogy a nőt a terhessége miatt nem érheti hátrány, — biztosítja a terhesség miatt más munka­körbe áthelyezett nőnek az előző átlagkeresetéhez való jogát. Ennek folytán a más munkakörbe áthelyezett terhes nő keresete nem lehet ke­vesebb, mint előző munkakörében volt. Ebből következik, hogy ha az új munkakörben anyag-, áramhiány vagy egyéb, a dolgozók hibáján kívüli okból szünetel a munka, és emiatt az ott dolgozók keresetében csökkenés következik be, a terhes nő előző átlagkeresetét ebben az esetben is biztosítani kell. Az említett átlagkereset biztosítása nélkül ugyanis a terhesség miatt szükséges áthelyezése folytán keresete az előző keresetéhez képest csök­kenne, így anyagilag hátrányos helyzetbe kerülne. a) Az Mt. V. 19. §-ának már hivatkozott (4) bekezdésében foglalt ren­delkezésből következik, hogy ha a terhes, illetőleg szülő nő áthelyezése állapotának egészségügyi szempontból megfelelő rövidebb munkaidejű munkakörbe történik, mint amilyenben terhessége előtt dolgozott és ke­resete nem éri el az előző átlagkeresetét, akkor a korábbi átlagkerese­tére a rövidebb munkaidejű foglalkoztatása ellenére is jogosult. b) Az Mt. 38. §-ának (3) bekezdése kimondja, hogy a dolgozó nő ter­hessége negyedik hónapjának kezdetétől gyermeke egyéves koráig éj­szakai munkára nem kötelezhető. Az Mt. V. 41. §-ának (4) bekezdése pe­dig úgy rendelkezik, hogy a nőket terhességük negyedik hónapjának 73

Next

/
Thumbnails
Contents