Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

minősül ugyan, díjazás a mulasztott időre azonban a munkáltatótól nem jár. Meg kell említeni ehelyütt, hogyha az orvosi vizsgálat idejére a dol­gozót táppénzes betegállományba helyezik (pl. a későbbi vizsgálat ered­ményétől függetlenül megállapítható a dolgozó keresőképtelensége), ak­kor a társadalombiztosítás szervétől táppénzre van igénye. MK 24. szám (Hatályon kívül helyezte az MK 73. sz. kollégiumi állásfoglalás.) MK 25. szám A dolgozó szándékosan okoz kárt a munkáltatónak (Mt. 57. §), ha előre látja cselekményének (mulasztásának) károsító következményeit és azo­kat kívánja (közvetlen szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék.) MK 26. szám A károk megelőzése érdekében a dolgozó nem tesz feltétlenül eleget ez irányú kötelezettségének (Mt. 57. §), ha a károk előidézésére alkalmas hiányosságokat jelenti. Váratlanul előálló, halasztást nem tűrő és a dol­gozó anyagi erejét meg nem haladó beszerzés, valamint a kisebb mun­Icák elvégzése a dolgozónak is kötelessége. Mindig az eset összes körül­ményeitől függően kell elbírálni: elvárható-e a dolgozótól, hogy a vál­lalat érdekében a költségek előlegezése mellett intézkedjék. MK 27. szám (Hatályon kívül helyezte az MK 118. sz. állásfoglalás.) 43

Next

/
Thumbnails
Contents