Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

MK 114. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A termelőszövetkezeti tag kizárása esetében a tagsági vfezony az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ha tehát az említett kérdésben keletkezett tagsági vita ta munkaügyi bíróság döntésével fejeződik be, a tagsági viszony megszűnése a munkaügyi bíróság határozatának jogerőre emelkedésével következik be. Az 1971. évi 34. számú, valamint az 1977. évi 9. számú törvényerejű rendelettel módosított és kiegészített 1967. évi Hl. törvény (Tv.) 11. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint a termelőszövetkezeti tagsági viszony megszűnik kizárás esetében. Ilyenkor a tagsági viszony a Tv. 12. §-ának (4) bekezdése értelmében a kizárást kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Annak elbírálásánál, hogy a kizárásról szóló határozat mdkor emelkedik jogerőre, e határozat meghozatalára vonatkozó eljárási rendelkezéseket kell, szem előtt tartani. így mindenekelőtt figyelembe jön egyrészt a Tv. 12. §-ánafc (4) bekezdésében foglalt rendelkezés, amely szerint a tagsági viszonyt csak fegyelmi büntetésként lehet kizárással megszüntetni. A fegyelmi ügyben hozott határozat elleni jogorvoslat tekintetében az a szabály jön figyelembe, amely szerint a határozat ellen — a közléstől számított tizenöt napon belül — fellebbezni lehet a szövetkezeti döntőbizottsághoz, kivéve ha a határozatot a küldöttgyűlés (közgyűlés) hozta [Tv. 94. § (1) bek.]. A szövetkezeti döntőbizottság határozata ellen pedig, továbbá a küldöttgyűlés (közgyűlés) által fegyelmi ügyben hozott határozata ellen a közléstől számított harminc napon belül keresettel lehet a munkaügyi bírósághoz fordulni [Tv. 94. § (2) bek.]. A határozat a kézhezvétel napját 217