Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)
delet 256. §-ának (2) bekezdése értelmében nem tartozik bírósági hatáskörbe annak a megállapítása, hogy az igénylő a T. 50. §-ának (1) bekezdése szerint I., illetőleg II. csoportbeli rokkant-e. A T. 50. §-ának (1) bekezdése alapján igényelt III. csoportbeli rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megállapításának azonban csak az az előkérdése orvosi kérdés, hogy az igénylő rokkant-e. Ebben a kérdésben az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes Orvosi Bizottságának a szakvéleménye az irányadó. Az azonban már — mint a rokkantsági nyugdíjra jogosultságnak a T. 47. §-a c) pontja szerint egyik előfeltétele — a jogosság körébe tartozó kérdés, hogy az igénylő rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb-e a megrokkanás előtti kereseténél (III. csoportbeli rokkant). Következésképpen az utóbbi előfeltételek vizsgálata bírósági hatáskörbe tartozik." MK 68. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A Vasutasok Szakszervezete Társadalombiztosítási Osztálya az 1975. évi II. törvény (T.) 109. §-ában foglaltakra alapított megtérítési igényét csak a T. 113. §-ának (2) bekezdése alapján a bírósági eljárást megelőzően •saját hatáskörében kibocsátott fizetési meghagyással érvényesítheti. Az ítélkezési gyakorlatban vitássá vált, hogy a Vasutasok Szakszervezete Társadalombiztosítási Osztályának a társadalombiztosítás szolgáltatásainak megtérítése iránti igényét a Pp. XIX. fejezetében szabályozott fizetési meghagyásos eljárásban, vagy pedig a bíróság eljárását megelőzően saját hatáskörében kibocsátott fizetési meghagyással kell érvényesítenie. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (T.) 109. §-ának (1) bekezdése szerint az, aki a társadalombiztosítási ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott társadalombiztosítási ellátást megtéríteni. Ez a jogszabály a munkáltatón kívül álló harmadik személy megtérítési kötelezettségét szabályozza. Az óvórendszabályt mulasztó munkál207