Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

állandó özvegyi nyugdíjra jogosultság feltételei a különéléstől számított tizenöt éven belül bekövetkeztek. A XXXVII. számú polgári elvi döntéssel módosított V. számú polgári elvi döntés indokolásából kitűnően az érdemtelenség felvetése a férjnek olyan személyes joga, amelynek gyakorlása másra általában nem szállhat át. A férj a nő érdemtelenségét akár a bontóperben, akár tartási perben felvetheti, vagy evégből a Csjt. 22. §^ának 2. bekezdésében említett eseten kívül utóbb is pert indíthat. Vonatkozik ez arra az esetre is, amikor a férj az érdemtelenség alapjául (szolgáló tényekről korábban is tudott. A férj helyett harmadik személy ilyen pert csak akkor indíthat, ha a férj a per megindítása iránt a szándékát kifejezte, de annak megindításában élete végéig akadályozva volt, vagy ha a férj akadályoztatását éppen az érdemtelenség alapjául szolgáló magatartás idézte elő és a körülményekből alaposan következtethető, hogy a nő érdemtelenségének megállapítása iránt fellépett volna. Ha tehát a férj az érdemtelenséget az előzőek szerint nem hozta fel, ebben a kérdésben a bíróság az özvegyi nyugdíj megállapítása iránt indított perben nem foglalhat állást. Ha viszont a férj az érdemtelenséget érvényesítette, de ebben a kérdésben korábbi bírói ítélet nem döntött, vagy ha a férj az érdemtelenség megállapítása iránti szándékát kifejezte, de az erre irányuló per megindításában akadályozva volt, a nyugdíjperben a bíróság az érdemtelenség kérdésében viszontkereset nélkül is állást foglalhat. MK 44. szám {Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Az özvegyi nyugdíj megosztási arányának megállapítása végett az 1975. évi II. törvény 66. §-ának (2) bekezdése alapján indított perben a társadalombiztosítási szervnek nem kell perben állnia. A társadalombiztosítási szerv az özvegyi nyugdíj fizetését a két jogosult egymás közötti jogviszonyát rendező ítélet alapján fogja teljesíteni. Az 1975. évi II. törvény (T.) 66. §-ának (1) bekezdése szerint több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. A társadalombiztosítási szerv e rendelkezéseknek megfelelően köteles az özvegyi nyugdíjat megosztani. A T. 66. §-ának (2) bekezdése szerint az özvegyi nyugdíjra jogosult a többi jogosult 193