Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

MK 40. szám (Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A dolgozó táppénz iránti igényét [1975. évi II. törvény 98. § és 3/1975. (VI. 14.) SZOT számú szabályzat 108. §] az esetben is a társadalombiztosítási szervnél köteles előterjeszteni és érvényesíteni, ha őt a munkáltató biztosításra nem jelentette be. Ha a dolgozó igényét a társadalombiztosítási szerv elévülés folytán elutasította, ez nem zárja ki feltétlenül azt, hogy a dolgozó a bejelentési kötelezettségét elmulasztó munkáltatóval szemben a munkaügyi viták eldöntésére irányadó szabályok szerint kártérítési igénnyel felléphessen. MK 41. szám (Hatályon kívül helyezte az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalás.) MK 42. szám (Az MK 59. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A korkedvezményre jogot adó munkakörben (munkahelyen) eltöltött idő számítása szempontjából a ténylegesen betöltött munkakör (munkahely), nem pedig a biztosítási kötelezettség az irányadó. A korkedvezmény szempontjából közömbös, hogy a korkedvezményre jogosító munkaviszonyban öt évnél hosszabb időtartamú megszakítás van; a szolgálati időnek azonban épnek kell lennie. Ha a szolgálati időben egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás vam, a szolgálati idő épségének meg191