Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

ez okból is — egyaránt fellebbezéssel lehet élni. Értelemszerűen vonatkozik ez a megállapítás a perújítási, illetve új eljárás (Pp. 359. §) kezdeményezése iránti kérelem folytán hozott végzésekre is. A végzések elleni fellebbezésnél azonban — a Pp. 349. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésnél fogva — irányadó a Pp. 233. §-a (3) bekezdésének b) pontja is, amely szerint fellebbezésnek nincs helye az eljárás folyamán hozott végzés ellen, kivéve a perköltségben vagy pénzbírságban való marasztaló végzéseket, valamint azokat a végzéseket, amelyekkel szemben a törvény a fellebbezést külön megengedi. MKT 2/1973. szám (Az MK 118. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója a dolgozót az Mt. 56. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére személyesen nem hallgatta meg, holott erre lehetősége volt, ez a mulasztás nem nyújt alapot a fegyelmi határozatnak ez okból történő hatályon kívül hélyezésére. Az Mt. 56. §^ának (1) bekezdése értelmében a fegyelmi jogkör gyakorlójának a fegyelmi eljárás során a dolgozót személyesen meg kell hallgatnia. A személyes meghallgatás célja, hogy a fegyelmi jogkör gyakorlója mérlegelésen alapuló döntésének meghozatala előtt személyesen is megismerje a dolgozó védekezését, körülményeit és a dolgozónak is lehetősége legyen az üggyel kapcsolatos álláspontját a fegyelmi jogkör gyakorlójával személyesen közölni. Ennek mind a fegyelmi határozatok megalapozottsága és minősége, mind a dolgozók nevelése szempontjából jelentősége van. Ha azonban a fegyelmi jogkör gyakorlója a dolgozót a fegyelmi büntetés kiszabása előtt mégsem hallgatta meg. — holott erre lehetősége volt — ez a mulasztás nem eredményezheti a fegyelmi határozatnak ez okból történő hatályon kívül helyezését. A 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelet 15. §-ának (1) bekezdése szerint a munkaügyi döntőbizottságnak az igazság kiderítésére kell törekednie. Ennek megfelelően köteles a dolgozót a szükséges tájékoztatással ellátni és őt jogaira, valamint kötelességeire figyelmeztetni. A munkaügyi döntőbizottság — a tényállás tisztázása, az igazság kiderítése érdekében — személyesen meghallgathatja a dolgozót, bizony í180