Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)
III. Az Mt. 58. §iának (1) bekezdésében szabályozott vétkességre tekintet nélküli felelősségi rendszer alkalmazása éa értelmezése során eltérő álláspont alakult ki annak a kérdésnek a megítélésében, hogy a dolgozó a jegyzéknek vagy elismervénynek általa történt aláírása ellenére mentesülhet-e a felelősség alól, ha az átadásnál a dolog mennyiségét és minőségét nem ellenőrizhette. E kérdés elbírálásénál abból kell kiindulni, hogy az átadás-átvétel fogalmához tartozik és annak elengedhetetlen feltétele annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy az átvevő az átadni szándékolt dolgok hiánytalanságáról, azok mennyisége meglétéről, azonosságáról, a közölt minőségéről — a dolgok természetéhez képest — meggyőződhessen. A dolgozó tehát jogosult, egyúttal köteles is a dolog átadásának időpontjában annak mennyiségét, azonosságát és minőségét megvizsgálni és a tapasztalt hiányosságokról vagy az ellenőrzési lehetőség kizárásáról kifogásait írásban megtenni. Ha azonban a dolgot kifogási nélkül vette át, és utóbb arra hivatkozik, hogy az átvett dolog mennyisége és közölt minősége eltéréseket mutat, vagy a dolog nem azonos az átvételi jegyzéken vagy elismervényen feltüntetett dologgal, mindezek hiteltérdemlő bizonyítása őt terheli. MK 117. szám A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma 111. számú állásfoglalásának indokolásában kifejtett az a jogelv, hogy a balesetet szenvedett, illetve foglalkozási betegségben szenvedő dolgozó a nyugdíjkorhatár betöltése után a munkáltatótól kártérítési járadékának felemelését általában már nem igényelheti: a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt betöltött dolgozót nem zárja el a felemélés iránti igény érvényesítésétől. Az MK 111. számú állásfoglalási indokolása egyebek között megállapítja, hogy egyes szakmákban egyáltalán nem, más foglalkozási ágakban pedig csak kivételesen található olyan dolgozó, aki a nyugdíjkorhatár (nőknél az ötvenötödik, férfiaknál a hatvanadik életév) betöltése után is tovább dolgozik nyugdíjának megállapítása, folyósítása nélkül. Ennélfogva az említett életkor betöltése után a balesetet szenvedett, illetve foglalkozási megbetegedésben szenvedőnek a járadék felemelése iránti kérelmét kivételes egyedi esetektől eltekintve általában már nem lehet megalapozottnak tekinteni. Az MK 111. számú állásfoglalás kifejezetten az 55., illetve 60. életév 151