Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

Az állásfoglalás indokolása első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: ,,a) Az Mt. 62. §-ának (1) bekezdése és az Mt. V. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltatót vétkesség nélküli, objektív felelősség terheli a dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének a munkaviszonya keretében történt megsértésével kapcsolatban keletkezett kárért. A kár keletkezése tehát baleset és foglalkozási megbetegedés esetén a munkáltató felelősségét vétkessége nélkül is megalapozza." Az állásfoglalás indokolása második bekezdésének első két mondata helyébe a következő szöveg lép: „A munkáltató a felhívott jogszabályokon alapuló felelőssége alól — egészben vagy részben — csak az Mt. 62. §-ának (2) bekezdésében megállapított feltételek fennállása esetén mentesülhet. Ehhez azonban neki kell bizonyítania, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult dolgozó elháríthatatlan magatartása okozta." Az állásfoglalás indokolása a következő új b) ponttal egészül ki: ,,b) A foglalkozási megbetegedésen kívüli egyéb megbetegedésből származó kárért a munkáltatót az Mt. V. 83. §^ának (2) bekezdése szerint csak vétkessége esetén terheli felelősség. Ilyen esetben magában a károkozás ténye nem alapozza meg a munkáltató felelősségét. Ahhoz, hogy a munkáltató felelőssége megállapítható legyen, annak megállapítása is szükséges, hogy a dolgozó megbetegedését vétkes magatartásával (mulasztásával) a munkáltató okozta. A dolgozótól is elvárható azonban, hogy a betegség megelőzése, ületve súlyosbodásának megakadályozása érdekében az adott helyzetben szükségesnek mutatkozó és általa megtehető intézkedéseket megtegye. Ennek a kötelezettségének a dolgozó eleget tehet például oly módon, hogy az egészségét veszélyeztető körülményeket a munkáltató tudomására hozza, megfelelő intézkedést kérve e körülmények megszüntetésére. Ha a dolgozó e kötelezettségét vétkesen elmulasztja, és ilyen módon a kára bekövetkezésében maga is vétkesen közrehatott, a kár megosztásának van helye. Ez esetben a kárnak azt a részét, amely a vétkes magatartásából (mulasztásából) származott, a dolgozó maga köteles viselni." Az előzőek szerinti módosításoknak és kiegészítéseknek megfelelően a 31. számú munkaügyi kollégiumi állásfoglalás teljes szövege a következő: a) A dolgozó életének, egészségének vagy testi épségének munkavi• 142