Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

az a jogszabályokban említett hatvannapos jogvesztő határidőt követő napon került kézbesítésre, feltéve, hogy a határidő utolsó napja vasárnapra vagy munkaszüneti napra esett. MK 105. szám A leltárhiányért fennálló felelősség mérséklésének alapjául csak olyan körülmények szolgálhatnak, amelyek az áruk, illetőleg raktári készletek megfelelő és biztonságos kezelésének lehetőségét befolyásolják. Önmagában az a körülmény, hogy a leltárhiányért félelős boltvezetői, boltvezető-helyettesi munkakörben megfelelő szakképesítéssel rendelkező dolgozó pályája kezdetén áll s emiatt kellő gyakorlati tapasztalattal még nem rendelkezik, általában nem ad alapot a felelősség alól való akár részbeni mentesítésére sem. A bíróságok gyakorlatában bizonytalanság tapasztalható abban a kérdésben, hogy ha a leltárhiányért vagy a raktárhiányért felelős, megfelelő szakképesítéssel rendelkező, de még pályakezdő dolgozónak leltárhiánya keletkezett, csupán pályakezdő jellegére tekintettel helye lehet-e a leltárhiányért vagy a raktárhiányért fennálló felelőssége mérséklésének. Egyes munkaügyi bíróságok ugyanis azzal az indokolással mérséklik a megtérítés összegét, hogy a bolt vezetője, illetőleg annak helyettese pályakezdő, tapasztalatlan dolgozó, s ennek ellenére a munkáltató nem bizonyította, hogy részükre a kezdeti nehézségek áthidalásához kellő segítséget nyújtott. Mind a 2/1968. (I. 16.) Korm. számú rendelet 5. §-ának (3) bekezdése, mind pedig a 18/1970. (VI. 4.) Korm. számú rendelet 7. §-ának (4) bekezdése a megtérítés mérséklésének meghatározásánál lényegében csupán a dolgozó felelősségére objektíve kiható körülmények figyelembevételét írja elő. így többek között az áru- és anyagkezeléssel összefüggő tárgyi adottságokat, a dolgozó munkakörének jellegét, a dolgozó esetleges távollétének időtartamát stb. Az említett jogszabályok rendelkezéseiből az következik, hogy az anyagkezelés tárgyi adottságaival összefüggésben felmerült körülmények szolgálhatnak a felelősség mérséklésének alapjául, tehát olyanok, amelyek objektív módon befolyásolják az áruk megfelelő és biztonságos kezelésének lehetőségeit. Ebből viszont okszerűen következik, önmagában 132