Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

Az Mt. és az Mt. V. idézett rendelkezései nem térnek ki annak szabályozására, hogy a fegyelmi határozatban kell-e az új munkakört, munkahelyet és az áthelyezés időpontját megjelölni. Az Mt-nek a munkaszerződés módosításával kapcsolatos általános rendelkezései viszont egyértelműen tartalmazzák, hogy az áthelyezést minden esetben írásba kell foglalni, s fel kell tüntetni a dolgozó új munkakörét, munkahelyét, személyi alapbérét és az áthelyezés időpontját [Mt. V. 19. §-ának (1) bekezdése]. Az Mt. V. 19. §-ának (1) bekezdésében megtalálható általános érvényű szabálynak analógia alapján történő alkalmazása elől a fegyelmi áthelyezések esetében sem lehet eltekinteni. Abból az alapvető elvből kell kiindulni, hogy a már említett körülmények meghatározásához rendkívül fontos társadalmi és egyéni érdekek fűződnek. Ez mindkét félnek, a munkáltatónak és a dolgozónak is egyaránt érdekében áll. Az áthelyezés végrehajtásához szükséges feltételek megjelölése nélkül a fegyelmi határozat végrehajthatatlanná válik, s emiatt jogbizonytalanság jön létre, ami a munkafegyelem lazulásához vezethet, s az érintett dolgozó egzisztenciális helyzete, ha esetleg csak átmeneti időszakra is, bizonytalanná válik. Áthelyezési intézkedésben pusztán az áthelyezésre történő utalás csupán formális és végrehajthatatlan intézkedés lenne. A félreértések és utólagos viták elkerülése érdekében ezért minden áthelyezésnél szükség van az új munkakör, új munkahely, az új személyi alapbér és az áthelyezés időpontjának megjelölésére. Ezeket az Mt. V. 19. §-ának (1) bekezdése szerinti követelményeket a fegyelmi büntetésként kiszabott áthelyezések esetében is érvényre kell juttatni. A fegyelmi határozatban kell kijelölni tehát a fegyelmi úton áthelyezett dolgozó munkakörét, de ezen túlmenően új munkahelyét, új személyi alapbérét és az áthelyezés időpontját is. A fegyelmi úton történt áthelyezés természetesen egyoldalú munkaszerződés-módosítást hoz létre, amihez a fegyelmi jogkör gyakorlójának az Mt.-nek a fegyelmi felelősségről szóló rendelkezései szerint joga van. Ez a jog azonban nem jelenti az áthelyezés érvényességi kellékeként előírt — a közös megegyezésen kívüli — további követelmények figyelmen kívül hagyásának lehetőségét. Sem vállalaton belüli, sem vállalaton kívüli munkakörbe nem jöhet létre áthelyezés anélkül — függetlenül attól, hogy közös megegyezésen vagy fegyelmi határozaton alapul —, hogy az áthelyezésre vonatkozó intézkedésben a munkáltató ne határozza meg a dolgozó új munkakörét és az Mt. V. 19. §-ának (1) bekez113