Nagy Zoltán (szerk.): Munkaügyi elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Munkaügyi Kollégiumának a munkaügyi, a társadalombiztosítási és a szövetkezeti tagsági jogvitákkal kapcsolatos elvi állásfoglalásai (Budapest, 1980)

pedig önként — ellenérték nélkül — tart el. így például eltartott családtagnak kell tekinteni azt a nagykorú testvért is, akit a dolgozó eltart, mert szellemi fogyatékossága miatt nem tud dolgozni. MK 77. szám Ha a munkáltató a munkaviszonyt csak rendkívül indokolt esetben mondhatja fel, a rendkívüli indok megállapításához is az MK 10. számú állásfoglalásában körülírt súlyos ok szükséges azzal, hogy a munkáltatóra nehezedő aránytalan teher fennállásának megállapításához súlyosabb mértéket kell alkalmazni. Az Mt. 26. §-ának (3) bekezdése szerint csak rendkívül indokolt esetben mondhat fel a munkáltató a nála hosszú ideje munkaviszonyban álló és ez alatt az átlagosnál jobb munkával és példamutató magatartásával kitűnt dolgozónak. E rendkívüli felmondási indok megállapításához is az MK 10. számú állásfoglalásában körülírt olyan súlyos ok szükséges, amely mellett a munkáltató számára tarthatatlanná válnék vagy aránytalan terhet jelentene a munkaviszony további fenntartása. Az Mt. 26. §-ának (3) bekezdésében biztosított védelem feltételeinek jellegéből és nagyobb nyomatékából azonban az is következik, hogy az aránytalan teher fennállásának megállapításához súlyosabb mértéket kell alkalmazni. MK 78. szám A felmondást nem teszi érvénytelenné, ha a munkáltató a munkavégzés alóli felmentés idejére járó átlagkeresetet a dolgozónak késedelmesen fizeti meg. A felmondási idő alatt a dolgozót átlagkeresete illeti meg arra az időre, amelyre a munkáltató a munkavégzés alól felmentette [Mt. 27. § (3) bekezdés]. Ennek kifizetése azonban nem érvényességi kelléke a felmondásnak, s így egymagában nem teszi jogellenessé a felmondást az a körülmény, hogy a munkáltató az átlagkereset megfizetésével késedelembe esik. 101