Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)
A tizenharmadik bekezdés elmarad. Az utolsó három bekezdés helyébe a következő szövegű bekezdés lép: „A Csjt. 76. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról is, hogy a kiskorú érdekében a gyámhatóság, illetőleg az ügyész is indíthat pert. Ha tehát a bíróság más perből a gyermek elhelyezésének, illetőleg elhelyezése megváltoztatásának szükségességéről szerez tudomást, akkor jár el helyesen, ha erre az említett szervek figyelmét felhívja." 4. A XXXV. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított XXIX. számú Polgári Elvi Döntés rendelkező részének első bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Az 1974. évi I. törvénnyel módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 60. §-ának (2) bekezdésében említett szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is." A rendelkező rész harmadik bekezdése b) pontjának végére zárójelben az „érdemtelenség" szót kell iktatni. A rendelkező rész utolsó bekezdéséből a pontosvessző utáni szövegrész elmarad. Az indokolás harmadik, negyedik és ötödik bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép: „A Legfelsőbb Bíróság a tanulmányait folytató gyermek tartási igényének és a tartás mértékének kérdésével már több állásfoglalásában foglalkozott. Ezek az állásfoglalások a továbbtanuló kiskorú gyermek tartásával kapcsolatos kérdéseket rendezték annak a művelődéspolitikai szempontnak a figyelembevételével, amely szerint indokolt követelmény az általános iskola elvégzése után a középiskola elvégzése, illetőleg az azzal azonos képesítés megszerzése. Minthogy az ezzel kapcsolatos tanulmány végzése általában a gyermek kiskorúságának az idejére esik, a tartásra köteles szülőre irányadó a Csjt. 67. §-ában foglalt az a rendelkezés is, hogy a szülő saját szükséges tartásának a rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami a közös eltartásukra rendelkezésükre áll. Az említett kollégiumi állásfoglalások alkalmazása során kifejlődött ítélkezési gyakorlat a középiskolai tanulmányok végzésének idejére a tartásra való jogosultságot és kötelezettséget változatlanul fennállónak tekinti az esetben is, ha a kiskorúság idejében megkezdett középiskolai tanulmányok befejezése valamilyen okból a gyermek nagykorúságának elérése utáni időre is átnyúlik." Az indokolás hatodik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: „Kérdéses azonban, hogy a munkaképes nagykorú gyermek tanulmányainak folytatása esetén milyen feltételek mellett és milyen mértékben követelhet a szülőjétől tartást." Az indokolás tizenötödik bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „A családi kapcsolatból eredő jogok és kötelezettségek vonatkozásában — így a tartás jogát és kötelezettségét illetően is — különös jelentősége van az erkölcsi követelményeknek. Erre is tekintettel mondja ki a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A törvény azonban közelebbről nem határozza meg, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet az érdemtelenséget megállapítani." 90