Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

rint — nem terjedt ki, ilyenkor a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak megfelelő alkalmazásával lehet a szolgáltatás díja iránt támasztott igény tekintetében dönteni. A szóban forgó esetekben ugyanis a vállalkozó a szerződés kereteit meghaladóan teljesít bizonyos szolgáltatásokat a meg­rendelő részére. Ez a tényállás — bár szorosan tapad a vállalkozási szer­ződéshez — lényegében közel áll a megbízás nélküli ügyvitelhez, tehát a Ptk. 484. §-ában meghatározott tényálláshoz. Itt pedig arról van szó, hogy valaki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna. Az erre a tényállásra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával e szolgáltatás tekintetében is kielégítően rendezhető a felek közötti jogviszony. A bíróságnak tehát adott esetben azt kell vizsgálnia, vajon a szolgál­tatás az eset összes körülményeire tekintettel helyénvaló volt-e, vagyis megfelelt-e a megrendelő érdekének és feltehető akaratának. Ha igen, a vállalkozó jogszerű igényt tarthat e szolgáltatás megfelelő ellenértékére; ha nem, a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követelhet meg­térítést [Ptk. 486. § (2), illetőleg (3) bekezdése]. A megbízás nélküli ügyvitel szabályainak megfelelő alkalmazása ter­mészetesen nem vonja maga után a vállalkozási szerződési jelleg elvesz­tését, a vállalkozó által teljesített szolgáltatásnak a megbízási szerződés szabályai szerint való elbírálását. Ez az elvi döntés nem vonatkozik azokra a vállalkozási szerződésekre, amelyekre vonatkozóan az elvi döntésben érintett kérdéseket külön jog­szabályok rendezik. XXXIII. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS (A XXXIX. számú Polgári Elvi Döntés hatályon kívül helyezte.) XXXIV. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS a XVI. és XVII. számú Polgári Elvi Döntések hatályon kívül helyezéséről A Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa a XVI. és XVII. számú polgá­ri elvi döntéseket 1971. július hó 1. napjával hatályon kívül helyezi. Indokolás A lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 136. §-a 1971. július hó 1. napjával hatályon kívül helyez­te a XVI. számú Polgári Elvi Döntés alapjául szolgáló lakásügyi jogsza­bályokat. Az állampolgár tulajdonában álló lakásnak cserelakás ellené­ben történő felmondását az említett rendelet 76—79. §-ai a korábbi jog­szabályoktól eltérően szabályozzák; — a 94. § rendelkezik elhagyás ese­tére a bérleti jogviszony megszűnéséről; — a bérlő jogos lakásigényét meghaladó lakrész igénybevételére pedig az állampolgár részére jogot nem biztosít. 84

Next

/
Thumbnails
Contents