Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

igénybe vegye. A gyermeknek mindezzel kapcsolatos felróható magatartását terhére figyelembe kell venni, és az nemcsak a tartásdíj összegének a megállapítására hathat ki csökkentőleg, hanem adott esetben a tartási kötelezettség megszüntethetőségére is vezethet. A már említett általános művelődéspolitikai szempontokra tekintettel a gyermeknek a továbbtanulásra való alkalmatlanságát lehet megállapítani, ha főiskolai, egyetemi tanulmányait szellemi vagy testi adottságainál fogva tartósan nem képes eredményesen folytatni. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a továbbtanulás ideje neki felróható okból tartósan elhúzódik. A magatartás okait, a gyermek körülményeit, a szülőnek vele szemben tanúsított magatartását természetesen igen behatóan vizsgálni kell. E vizsgálódás során a főiskola, egyetem véleményének a beszerzése is szükséges, mert csak valamennyi ok kellő ismeretében bírálható el, hogy a gyermek továbbtaníttatásának anyagi támogatása a társadalmi felfogás szerint a szülőtől elvárható-e. A családi kapcsolatból eredő jogok és kötelezettségek vonatkozásában — így a tartás jogát és kötelezettségét illetően is — különös jelentősége van az erkölcsi követelményeknek. Erre is tekintettel mondja ki a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A törvény azonban közelebbről nem határozza meg, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet az érdemtelenséget megállapítani. Az említett erkölcsi követelmények szem előtt tartásával az összes körülmények beható mérlegelésével kell megítélni a továbbtanuló nagykorú gyermeknek a tartásra kötelezett szülővel vagy vele együtt élő közeli hozzátartozójával szembeni nem megfelelő magatartását is. A nagykorú gyermektől fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellően értékelni tudja. A törvényen alapuló tartásra ezért nem méltó a főiskolai, egyetemi tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyermek, ha neki felróhatóan a tartásra kötelezett szülőjével vagy vele együttélő közeli hozzátartozójával szemben súlyosan kifogásolható magatartást tanúsít. Gondosan vizsgálni kell azonban, hogy a magatartást milyen ok és körülmény váltotta ki, különösen azt, hogy nem a kötelezett magatartása idézte-e elő, végül hogy az a gyermeknek a társadalmi felfogás szerint valóban súlyosan felróható-e. A Csjt. 67. §-ának (1) bekezdése szerint a szülő csak a kiskorú gyermekét köteles saját szükséges tartásának rovására eltartani. A főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása — legfeljebb pár hónap kivételével — a gyermek nagykorúságának idejére esik, tehát irányadó az az elv, hogy a szülő nem köteles eltartani, ha ez saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyezteti. Erre tekintettel főiskolai, egyetemi tanulmányok folytatása esetén mindig vizsgálni kell — a rászorultság mellett — a tartásra kötelezett szülő teherbíró képességét, figyelemmel kell lenni a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaira és az őt terhelő kötelezettségekre. 79