Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

gatartásra is. Nem állapítható tehát meg érdemtelenség például a tartásra jogosított volt házastárs olyan magatartása alapján, amelyet a tartásra kötelezett házastárs magatartása hívott ki, vagy nem állapítható meg a szocialista együttélés szabályait sértő volt házastárs érdemtelensége, ha az erre hivatkozó volt házastárs maga is hasonló magatartást tanúsít, és így volt házastársa magatartásával szemben erkölcsi felháborodása nem lehet őszinte. A fentiekből kitűnően az érdemtelenség fogalmát illetően nagyszámú körülménynek, szempontnak lehet meghatározó jelentősége. Éppen ezért az érdemtelenség kérdését mindig konkrétan, családjogunk és egész jogrendszerünk alapelveiből kiindulva, az ügy összes körülményének figyelembevételével kell elbírálni. A házastársi tartásra való jogosultság elbírálása során a bíróság a házastárs (volt házastárs) érdemtelenségét csak akkor vizsgálhatja, ha erre a másik fél hivatkozik. Az érdemtelenség megállapításához ugyanis nem fűződik olyan társadalmi érdek, amelynek védelme a másik házastárs kívánságán túlmenően is indokolt volna. VI. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS (A XXXVII. számú Polgári Elvi Döntés hatályon kívül helyezte.) XVI. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS (A XXXIV. számú Polgári Elvi Döntés hatályon kívül helyezte.) XVII. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS (A XXXIV. számú Polgári Elvi Döntés hatályon kívül helyezte.) XX. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS (A XXXVII. számú Polgári Elvi Döntés hatályon kívül helyezte.) XXI. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS a gyermek elhelyezéséről (A XXXVII. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított szöveg.) A gyermek elhelyezésére vagy eddigi elhelyezésének megváltoztatása iránt indult perben a bíróságnak minden esetben gondosan vizsgálnia kell a gyermek érdekét és döntésénél ezt kell fö szempontnak tekintenie. Ha a szülőknek a gyermek elhelyezése kérdésében kötött megegyezése 56