Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

dést jelentene, ha a bíróságok a törvény merev értelmezésével akadályoznák az igazság megvalósulását. így például a fent hivatkozott eseteken kívül akkor is nyilvánvaló az alperestől származás lehetetlensége, ha bizonyítást nyer, hogy az anya a kereseti kövételés alapját képező nemi érintkezéskor már teherben volt, vagy akkor nem volt ugyan teherben, de a bizonyított érintkezés után elvetélt, és azóta az alperessel történt újabb nemi érintkezést nem bizonyítottak. Ugyanígy lehetetlennek kell tekinteni az alperestől származást, ha a gyermek éretten született, viszont a bizonyított nemi érintkezés időpontjától a szülésig eltelt idő olyan rövid, hogy a tudomány szerint a magzat ennyi idő alatt a szüléskori fejlettségi fokra el nem juthatott, vagy megfordítva, a gyermek kétségtelenül koraszülött volt, de a bizonyított nemi érintkezés a szülést 9 hónap körüli idővel előzte meg, s így az érintkezésből koraszülött gyermek semmiképpen nem származhatott. A jogfejlődésnek, a törvény valóságos értelmének és céljának az felel meg, hogy a bíróság ne korlátozza az alperestől származás lehetetlenségének megállapítását már előre mesterségesen a legszűkebb határok közé szorított esetekre, hanem az alperestől származás lehetetlenségére minden olyan konkrét ténykörülményből szabadon következtessen, amelyből gondos mérlegeléssel, okszerűen ilyen következtetésekre kell jutnia. V. számú POLGÁRI ELVI DÖNTÉS a házastárs tartásra való érdemtelenségéről (A XXXVII. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított szöveg.) A házasság felbontása esetén a tartást érdemtelenség címén attól a házastárstól kell megtagadni, aki a házasság erkölcsi alapját a házasság felbontására is közreható magatartásával olyan súlyosan sértette, hogy tartása házastársára a szocialista társadalmi felfogás szerint méltánytalan terhet jelentene. E kérdés elbírálásánál jelentősége van annak is, hogy az érdemtelenséget érvényesíteni kívánó házastárs milyen magatartást tanúsított. A házasság megszűnését követően a volt házastárstól a tartást érdemtelenség címén akkor kell megvonni, ha szándékosan a másik volt házastárs érdekeit durván sértő magatartást tanúsított, vagy a szocialista együttélés szabályait egyébként olyan módon és mértékben sértette meg, hogy a szocialista társadalmi felfogás szerint a tartási kötelezettség fenntartása volt házastársára nézve súlyosan méltánytalannak mutatkozik. Indokolás Az 1974. évi I. törvénnyel módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 21. §-ának (1) bekezdése szerint a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné 54