Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

vannak a házastársak birtokában és ez a vagyoni állomány mennyiben tér el az életközösség megszűnésekori állapottól. A szükséghez képest vizsgálni kell a hiányzó vagyontárgyak sorsát, az esetleges közös adósság összegét és azt, hogy az életközösség megszakadása óta történt-e a tartozásokra fizetés, ha igen, melyik fél részéről és milyen vagyonból. Csak a kölcsönös térítési igények tisztázása után lehet megállapítani a felek vagyonilletőségét, amely a megtérítés alá eső különvagyonból és a közös vagyon fele részéből áll. A vagyontárgyak természetbeni megosztásánál arra kell törekedni, hogy pénzbeli értékkiegyenlítésre lehetőleg ne legyen szükség. A bíróságnak a vagyonjogi kérdések elrendezésével is elő kell segítenie a társadalmi közfelfogás olyan irányú fejlesztését, hogy a családon belüli vagyoni viszonyokat az önzetlenség, a családi érdek szolgálata hassa át. A Legfelsőbb Bíróság 5. számú Irányelve, valamint a legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 113. számú állásfoglalása hatályát veszti. 11. számú IRÁNYELV a szülőtartásról szóló 8. számú Irányelv módosításáról A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt az 1974. évi I. törvény módosította. A módosítás több vonatkozásban érinti a szülőtartásról szóló 8. számú Irányelvet is. Ezért szükségessé vált az Irányelv egyes tételeinek módosítása, illetőleg az Irányelv szövege és a módosított törvény szövege között az összhang megteremtése. Ennek érdekében a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának Teljes Ülése az alábbi irányelvet állapította meg. A 8. számú Irányelv bevezető része harmadik bekezdésének első mondatában az első zárójelben levő szöveg a következő: ,,(az 1974. évi I. törvénnyel módosított 1952. évi IV. törvény: Csjt)". Ugyanebben a mondatban a „képtelen" szó helyett „nem kötelezhető" szavakat kell írni. Az Irányelv 1. pontjának rendelkező részében az első mondatban a „szorítható" szó helyett „kötelezhető" szót kell írni. Az Irányelv 1. pontja indokolásában az /) alpont első bekezdése elmarad. Az Irányelv 1. pontja indokolásában az f) alpont második bekezdésében a „szorítható" szó helyett „kötelezhető" szót kell írni. Az Irányelv 1. pontja indokolásában az f) alpont harmadik bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Végül fennáll a szülőtartási kötelezettség akkor is, ha a szülő a tartásra csak a házasság felbontását követő öt év eltelte után válik rászorulttá és nincs olyan különös méltánylást érdemlő körülmény, amelynél fogva házastársától ilyen esetben is tartást követelhetne [Csjt. 22. § (3) bek.]" Az Irányelv 1. pontja indokolásában az f) alpont utolsó bekezdésének első két mondata helyébe a következő szöveg lép: „Nem érinti a szülőnek a tartásra való jogosultságát az, hogy a házas45