Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

vagy érvénytelenség, hanem a végrendelet hatálytalanná válása szempontjából. E tekintetben a Ptk. 651. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. Mindaddig tehát, amíg az életet fenyegető rendkívüli helyzet fennáll, a végrendelet hatálytalanságának bekövetkezése kizárt, s ez a helyzet — ha kivételesen előforduló esetben is, de — akár három hónapon át is tarthat (pl. tartós eszméletvesztéses állapot). Csakis az életet fenyegető rendkívüli helyzet megszűnése után valósulhat meg a másik feltétel, amely akkor következik be, ha a végrendelkező megszakítás nélkül legalább három hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. Ez annyit jelent, hogy ha az életet fenyegető rendkívüli helyzet megszűnése után az örökhagyónak volt ugyan, de csak időnkénti — megszakított — lehetősége arra, hogy írásbeli végrendeletet nehézség nélkül alkosson, ez még nem eredményezi a végrendelet hatálytalanná válását, hanem az csak olyan három hónap elteltével következhet be, amely alatt a végrendelkező minden megszakítás nélkül alkothatott volna írásbeli végrendeletet. E vonatkozásban figyelemmel kell lenni arra is, hogy a jogszabály itt nem „jelentékeny nehézséget", hanem egyszerű nehézséget említ. e) Alapvető jogelv, hogy minden egyes jognyilatkozatot tartalma szerint kell megítélni. Ennélfogva a szóbeli végrendelet érvényességéhez a végrendelkezőnek nem kell szó szerint a Ptk. 635. §-a (1) bekezdésében írt azt a kifejezést használnia, hogy „szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete", hanem elegendő, ha azzal egyértelmű kijelentést tesz, vagyis ha a megtett kijelentésekből — figyelemmel a szavak általánosan elfogadott jelentésére és a nyilatkozattétel körülményeire is — nyilvánvaló, hogy a végrendelkező a nyilatkozatát végrendelkezésnek tekintette. f) A Ptk. 635. §-ának (1) bekezdése annyit követel meg, hogy a végrendelkező kijelentse, az a nyilatkozat, amelyet szóbelileg tett, az ő végrendelete. Ebből következik, hogy abban az esetben, ha a szóbeli végrendelet törvényes feltételei fennállottak, és az az alaki követelményeknek is megfelel, s a végrendelkező az ej pontban írtak szerint kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete, a szóbeli végrendelet akkor is érvényes, ha egyidejűleg írásbeli végrendelet is készült, de az alaki okokból érvénytelen. Ha pl. az életét fenyegető rendkívüli helyzetben levő írástudatlan végrendelkező végrendeletét magánokiratba foglalják, s azt ő kézjegyével látja el, a végrendeleti nyilatkozat mint szóbeli végrendelet érvényes lehet, feltéve, hogy közvégrendeletet csak jelentékeny nehézséggel tehetett volna. Ha azonban az írástudó végrendelkező végakarati nyilatkozatáról készített írásbeli végrendeletről csak a keltezés hiányzik, a nyilatkozat mint szóbeli végrendelet sem lesz érvényes, mert annak egyik törvényes feltétele hiányzik. Ilyen esetben ugyanis az írásbeli végrendelet tételének a lehetősége fennállott. 193