Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

tán nem kerülhet ugyan sor, azonban az eljárás során a bíróság e szankció alkalmazására alapot adó jogviszonyról szerez tudomást. 6. A Ptké. 32. §-ának (2) bekezdésében az ügyészi indítványtételre megállapított tizenöt napos határidő nem jogvesztő határidő, ezért az ügyész annak eltelte után is indítványozhatja az állam javára marasztalást. E határidő eltelte előtt, valamint az állam javára marasztalás iránti ügyészi indítvány megtétele után — ez utóbbi esetben az állam igényére korlátozottan — a felek a perbeli rendelkezési jogukat nem gyakorolhatják. A Ptké. 32. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyész az indítványt haladéktalanul, legkésőbb azonban az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül köteles megtenni. A (3) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy az ügyész nyilatkozata előtt az értesítés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a per szünetelésének vagy a pert befejező határozat hozatalának nincs helye. E szabályokból megállapítható, hogy az említett tizenöt napos határidő alatt a felek a perbeli rendelkezési jogukat nem gyakorolhatják. Viszszanyerik azonban azt akkor, ha az ügyész tizenöt napon belül nem nyilatkozik, vagy ha esetleg már korábban is bejelenti, hogy nem kíván indítványt tenni az állam javára marasztalás iránt. Ha pedig az ügyész az állam javára marasztalást indítványozta, a felek az indítvány által érintett részben rendelkezési jogukat nem gyakorolhatják. A bíróságnak tehát az ügyészi indítvány tekintetében érdemben kell határoznia, a pert — ha a jogvita eldöntése egyáltalán bírósági hatáskörbe tartozik — nem szüntetheti meg, s a feleknek az állam igényét érintő egyezségét nem hagyhatja jóvá. Az állam javára megítélni indítványozott szolgáltatáson (gazdagodáson) felüli igényre vonatkozóan azonban a felek a rendelkezési jogukat teljes mértékben gyakorolhatják. A Ptké. 32. §-ában előírt tizenöt napos határidő nem jogvesztő határidő. Nincs akadálya annak, hogy az ügyész a határidő eltelte után indítványozza a még folyamatban levő perben az állam javára marasztalást, vagy pedig az állam igényét külön keresettel érvényesítse. Hasonlóképpen nincs akadálya annak sem, hogy az ügyész a korábban tett nyilatkozatával szemben utóbb az állam javára marasztalást indítványozzon (tehát a korábbi nyilatkozatát módosítsa), vagy az állam javára marasztalás iránt külön pert indítson. Az államnak az ügyészi indítványban megtestesülő igénye törvényi rendelkezéseken alapuló olyan sajátos igény, amely felől a bíróságnak mindenképpen határoznia kell, a per bármelyik szakában is jelentették be. A felek akaratától független, önálló léte van, s lényegében mindegyik peres féllel szembeni igényt jelent. A felek az ügyészi indítvány megtétele után tett nyilatkozattal nem gátolhatják meg, hogy az állam az adott eljárásban érvényesítse igényét. Csak az ügyészi nyilatkozat elmulasztása vagy pedig a nemleges nyilatkozat után gyakorolhatják ismét a perbeli rendelkezési jogukat. A Ptké. 32. §-ában, valamint a Pp. 5. §-ában foglalt rendelkezésekből az is következik, hogy ha a Ptké. 32. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyészt értesíteni kell, ennek megtörténtéig sincs helye a per szünetelésének vagy a pert befejező határozat hozatalának. 16