Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

tán nem kerülhet ugyan sor, azonban az eljárás során a bíróság e szank­ció alkalmazására alapot adó jogviszonyról szerez tudomást. 6. A Ptké. 32. §-ának (2) bekezdésében az ügyészi indítványtételre megállapított tizenöt napos határidő nem jogvesztő határidő, ezért az ügyész annak eltelte után is indítványozhatja az állam javára maraszta­lást. E határidő eltelte előtt, valamint az állam javára marasztalás iránti ügyészi indítvány megtétele után — ez utóbbi esetben az állam igényére korlátozottan — a felek a perbeli rendelkezési jogukat nem gyakorol­hatják. A Ptké. 32. §-ának (2) bekezdése szerint az ügyész az indítványt hala­déktalanul, legkésőbb azonban az értesítés kézbesítésétől számított ti­zenöt napon belül köteles megtenni. A (3) bekezdés pedig azt mondja ki, hogy az ügyész nyilatkozata előtt az értesítés kézbesítésétől számított ti­zenöt napon belül a per szünetelésének vagy a pert befejező határozat hozatalának nincs helye. E szabályokból megállapítható, hogy az említett tizenöt napos határ­idő alatt a felek a perbeli rendelkezési jogukat nem gyakorolhatják. Visz­szanyerik azonban azt akkor, ha az ügyész tizenöt napon belül nem nyi­latkozik, vagy ha esetleg már korábban is bejelenti, hogy nem kíván in­dítványt tenni az állam javára marasztalás iránt. Ha pedig az ügyész az állam javára marasztalást indítványozta, a fe­lek az indítvány által érintett részben rendelkezési jogukat nem gyako­rolhatják. A bíróságnak tehát az ügyészi indítvány tekintetében érdem­ben kell határoznia, a pert — ha a jogvita eldöntése egyáltalán bírósági hatáskörbe tartozik — nem szüntetheti meg, s a feleknek az állam igé­nyét érintő egyezségét nem hagyhatja jóvá. Az állam javára megítélni indítványozott szolgáltatáson (gazdagodáson) felüli igényre vonatkozóan azonban a felek a rendelkezési jogukat teljes mértékben gyakorolhatják. A Ptké. 32. §-ában előírt tizenöt napos határidő nem jogvesztő határ­idő. Nincs akadálya annak, hogy az ügyész a határidő eltelte után indít­ványozza a még folyamatban levő perben az állam javára marasztalást, vagy pedig az állam igényét külön keresettel érvényesítse. Hasonlókép­pen nincs akadálya annak sem, hogy az ügyész a korábban tett nyilatko­zatával szemben utóbb az állam javára marasztalást indítványozzon (te­hát a korábbi nyilatkozatát módosítsa), vagy az állam javára marasztalás iránt külön pert indítson. Az államnak az ügyészi indítványban megtestesülő igénye törvényi rendelkezéseken alapuló olyan sajátos igény, amely felől a bíróságnak mindenképpen határoznia kell, a per bármelyik szakában is jelentették be. A felek akaratától független, önálló léte van, s lényegében mindegyik peres féllel szembeni igényt jelent. A felek az ügyészi indítvány megté­tele után tett nyilatkozattal nem gátolhatják meg, hogy az állam az adott eljárásban érvényesítse igényét. Csak az ügyészi nyilatkozat elmulasztása vagy pedig a nemleges nyilatkozat után gyakorolhatják ismét a perbeli rendelkezési jogukat. A Ptké. 32. §-ában, valamint a Pp. 5. §-ában foglalt rendelkezésekből az is következik, hogy ha a Ptké. 32. §-ának (1) bekezdése értelmében az ügyészt értesíteni kell, ennek megtörténtéig sincs helye a per szünetelé­sének vagy a pert befejező határozat hozatalának. 16

Next

/
Thumbnails
Contents