Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

A Ptk. a felelősségbiztosítást a vagyonbiztosítás keretében sajátosan szabályozza. A Ptk. 559. §-ának (3) bekezdése szerint a biztosító a károsulttal szemben akkor is helytállni köteles, ha a károkozás szándékosan vagy a szerződésben meghatározott súlyos gondatlansággal történt. Ezekben az esetekben azonban a biztosító a kifizetett biztosítási összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes. A törvény tehát meghatározza, hogy felelősségbiztosítás esetén a biztosító milyen esetekben és kivel szemben érvényesíthet megtérítés iránti igényt. A szóban levő jogviszony sajátosságából eredően egyrészt a szándékos és a szerződésben meghatározott súlyos gondatlansággal történt károkozásokra korlátozza a biztosító megtérítési igényét, másrészt pedig úgy rendelkezik, hogy a biztosító ebben a szűk körben is csak a biztosítottal szemben léphet fel megtérítés iránti követeléssel. Ebből pedig következik, hogy ha a biztosító az alkalmazott vagy a szövetkezeti tag által a munkaviszonyával, illetőleg tagsági viszonyával öszszefüggésben harmadik személynek okozott kárt [Ptk. 348. § (1) bek.] a Ptk. 559. §-a alapján megtéríti, a kifizetett biztosítási összeget csak a szándékosan vagy a szerződésben meghatározott súlyos gondatlansággal történt károkozás esetén követelheti a biztosított munkáltatótól, illetőleg szövetkezettől. Az egyéb módon történt károkozás esetén a munkáltatóval, illetőleg a szövetkezettel szemben megtérítési igényt nem érvényesíthet, mert ezt a jogszabály kizárja. De következik a fentiekből az is, hogy a biztosító az alkalmazottal, illetőleg a szövetkezeti taggal szemben megtérítés iránti igénnyel egyáltalán nem léphet fel. A szándékosan vagy a szerződésben meghatározott súlyos gondatlansággal történt károkozás esetében azért sem, mert a Ptk. 559. §-ának (3) bekezdése értelmében a biztosító csak a biztosítottal, tehát a munkáltatóval, illetőleg a szövetkezettel szemben támaszthat ilyen igényt. A károkozás egyéb eseteiben pedig azért nem, mert ilyenkor a törvény rendelkezése szerint a biztosítót megtérítési igény még a biztosítottal szemben sem illeti meg. A megtérítési igénynek a Ptk. 559. §ában foglalt szabályozása teljes, ezért a felelősségbiztosítás körében a Ptk. 558. §-ának (1) bekezdése nem kerülhet alkalmazásra. PK 93. szám (A PK 412. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Ha az életbiztosítási szerződésben a kedvezményezettet nem jelölték meg és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, a Ptk. 560. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerint kedvezményezettnek minősülő örökösöket egymásközti viszonyukban a biztosított összeg olyan mértékben (arányban) illeti meg, amilyen mértékben (arányban) erre öröklés esetében igényt tarthatnának. A Ptk. 560. §-ának (1) bekezdése szerint életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet a) a szerződésben megnevezett személy, b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa, c) a biztosított örököse, ha a kedvez176