Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

PK 58. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 369. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 59. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 369. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 60. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 369. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 61. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 369. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 62. szám (Hatályon kívül helyezte a PK 369. sz. kollégiumi állásfoglalás.) PK 63. szám (A PK 369. és 412. sz. kollégiumi állásfoglalásokkal módosított szöveg.) A közös tulajdonban álló házingatlanban levő lakásra (közös tulajdonban levő öröklakásra) létesített bérleti jogviszony felmondására és a felmondás érvényességének megállapítása iránt per indítására — az 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 76. §-án alapuló felmondás kivételével — bármelyik tulajdonostárs jogosult. A tulajdonost megilleti a birtoklás joga és a birtokvédelem (Ptk. 98. §), jogosult a dolgot használni és dologból hasznokat szedni (Ptk. 99. §). Megilleti a tulajdonost az a jog is, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon [Ptk. 112. § (1) bek.]. Közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad erejéig mindegyik tulajdonostárs az egész dologra nézve gyakorolhatja a tulajdonjogát, a tulajdonjog tartalmához tartozó jogosítványokat. Ebből következően a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára (Ptk. 140. §), mégpedig az egész dologra vonatkozóan, továbbá a tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet (Ptk. 146. §), ugyancsak az egész dologra vonatkozóan. A törvény a tulajdonjogból folyó jogosítványoknak az egész dologra vonatkozó gyakorlását a tulajdonostársak egymás közötti belső viszonyában akként szabályozza, hogy meghatározott esetekben a tulaj do163