Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

felróható magatartása a balesetre kétségkívül közrehatott, a Ptk. 339. §-ában és 347. §-ának (1) bekezdésében foglaltak mellett elvileg nem lehet kizárni, hogy a gépkocsi üzembentartója a gyermek kártalanítása fejében megtérítést követelhessen a gondozótól mint kárának egyik okozójától. Ebben a viszonylatban a 345. § (2) bekezdésében foglaltak alapulvételével már kármegosztás is alkalmazásra kerülhet. Megtörténhet továbbá, hogy a szóban levő gépkocsi-balesetnél nemcsak a gyermek, hanem gondozója (szülője) is károsodik. Ha a gondozó a gépkocsi üzembentartójától e károk megtérítését követeli, az üzembentartó ebben a viszonylatban védekezésül már nemcsak a felelősség alól mentesítő elháríthatatlanságra, hanem arra is hivatkozhat, hogy a gondozó felróható közrehatása folytán vele szemben kármegosztás alkalmazásának van helye. Minthogy a gondozó a balesetet szenvedett gyermek felügyelete tekintetében fennálló mulasztását nem tudja kimenteni, és felróható magatartása nemcsak a gyermeket, hanem az őt ért kár bekövetkezésére is közrehatott, vele szemben a Ptk. 345. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásának már nincs elvi akadálya. Felmerülhet végül az az eset is, hogy a baleset következtében nemcsak a gyermek és esetleg a gondozója, hanem a gépkocsi megrongálódása folytán az üzembentartó is károsodik. Ezért a kárért a gyermeket — vétőképesség hiányában — a Ptk. 347. §-ának (1) bekezdése értelmében sem elháríthatatlanság, sem közrehatás esetén nem lehet felelőssé tenni. Az üzembentartó kárát azonban a felügyelet ellátása körében fennálló vétkes mulasztásával — elháríthatatlanság esetén teljesen, közrehatás esetén pedig részben — a gyermek gondozója is okozta. Ez a felróható okozás a Ptk. 339. §-ában és 347. §-ának (1) bekezdésében foglaltak mellett alapul szolgálhat arra, hogy a gondozót a gépkocsi üzembentartójának káráért felelőssé tegyék. A Ptk. 344. §-ának (1) bekezdésén, illetőleg a 345. §-ának (2) bekezdésén alapuló kármegosztás ebben a viszonylatban is alkalmazásra kerülhet. PK 40. szám (A PK 412. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) A közös károkozók a károsulttal szemben akkor is egyetemlegesen felelnek, ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, és a károsult az egyik veszélyes tevékenység folytatójának a házastársa. A Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése szerint: aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni, s a felelősség alól csak külső elháríthatatlan ok bizonyítása esetén mentesül. Ha a kárt több személy fokozott veszéllyel járó tevékenységgel közösen okozta, a felelősség másként érvényesül a külső és a belső viszonyban. A károsult harmadik személy és a közös károkozók (külső) viszonyában ugyanis a Ptk. 344. §-ának (1) és 345. §-ának (1) bekezdése alapján 139