Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

natkozik minden olyan költségre, amely a birtokvédelemmel közvetlenül vagy közvetve szoros kapcsolatban áll, vagyis az eljárási költségekre is. A szakigazgatási szerv tehát az előtte felmerült eljárási költségek viselése felől is határozhat. Ebből — a birtokvédelmi eljárásnak az előbbiekben említett jellegére is figyelemmel — következik, hogy a szakigazgatási szerv előtt felmerült eljárási költségeket nem az állam, hanem a felek viselik. Abban az esetben, ha az eljárás a bíróság előtt tovább folyik — figyelemmel a Pp. 75. §-ának (1) bekezdésére és 77. §-ára — a szakigazgatási szerv előtt felmerült eljárási költségek viselése felől is véglegesen a bíróság dönt. Vonatkozik ez arra az esetre is, ha az ügyben a felek egyezséget kötnek. A bíróságnak a Pp. 3. §-ából, a szakigazgatási szervnek pedig az 1957. évi IV. tv. 22. §-a (3) bekezdéséből folyó feladata a felek figyelmeztetése arra, hogy egyezségüknek a szakigazgatási szerv előtt felmerült eljárási költségek viselésére is ki kell terjednie, vagy pedig hogy — a Pp. 78. §-a (2) bekezdésének rendelkezéséhez képest — e tekintetben a döntést a bíróságra bízhatják. Az érdekelt felet nem lehet elzárni attól, hogy jogvitás ügyében kezdettől fogva — tehát a szakigazgatási szerv előtti eljárásban is — ügyvédi képviseletet vegyen igénybe. Ezzel ügyvédi munkadíj formájában szükségképpen költsége merül fel, amely nyilvánvalóan eljárási költség. Ezért az előbb kifejtettek erre a költségre is vonatkoznak. PK 31. szám (A PK 419. sz. kollégiumi állásfoglalással módosított szöveg.) Ha a bíróság az államigazgatási eljárás után indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtása — a hasznok, károk és költségek kivételével — a szakigazgatási szerv hatáskörébe, ha ellenben a keresetnek részben vagy egészben helyet ad, a végrehajtás a bíróság hatáskörébe tartozik. A Ptké. 26. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szakigazgatási szervnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát annak meghozatalától számított legkésőbb három nap alatt végre kell hajtania, s határozatának végrehajtásáról maga a szakigazgatási szerv gondoskodik. Abban az esetben, ha ez elmarad, és a bíróság a keresetet elutasítja, ez egyben a szakigazgatási szerv határozatának hatályban tartását jelenti, a végrehajtás alapja tehát ez a határozat marad. Ennélfogva az említett jogszabály értelmében a határozatot magának a szakigazgatási szervnek kell végrehajtania. A birtoklás kérdésében ugyancsak a szakigazgatási szerv határozata a végrehajtás alapja akkor is, amikor keresettel csak a határozatnak a hasznok, károk és költségek felől rendelkező részét támadták meg. A határozatnak a hasznok, károk és költségek felől rendelkező része tekintetében — a Ptké. 27. §-ának (1) bekezdése értelmében — a végrehajtás minden esetben a bíróság hatáskörébe tartozik. 125