Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

3. számú IRÁNYELV (A 9. számú Irányelv hatályon kívül helyezte.) 5. számú IRÁNYELV (A 10. számú Irányelv hatályon kívül helyezte.) 7. számú IRÁNYELV az állam javára marasztalás (a visszajáró szolgáltatás, illetőleg gazdagodás elvonása) kérdéseiről (A 13. számú Irányelvvel módosított szöveg.) A Polgári Törvénykönyvünk a társadalomellenes magatartások elleni harc egyik polgári jogi eszközeként létrehozta az állam javára marasztalás sajátos szocialista jogintézményét. Ennek a jogintézménynek az a célja, hogy a társadalomellenes magatartásoktól mind az állampolgárokat, mind pedig a jogi személyeket visszatartsa, s őket anyagi hátrány kilátásba helyezésével is helyes magatartásra nevelje. Az állam javára marasztalás kérdésében folytatott ítélkezési gyakorlat egységének és helyes irányú fejlődésének biztosítása érdekében a Legfelsőbb Bíróság Teljes Ülése megvitatta az állam javára marasztalással kapcsolatban felmerült jogalkalmazási kérdéseket, s az Alkotmány 47. §-ában biztosított jogkörében a bíróságokra kötelező irányelvként az alábbiakat állapította meg. 1. a) Az állam javára marasztalás (a visszajáró szolgáltatás, illetőleg gazdagodás elvonása) a helyes magatartásra nevelés sajátos polgári jogi eszköze, amelynek alkalmazása a szocialista jog és erkölcs szabályai szerint súlyos megítélés alá eső magatartások esetében indokolt. E szankció alkalmazásánál — ha erre a Ptk. 237. §-a vagy 361. §-ának (3) bekezdése alapján kerül sor — gondosan kell mérlegelni mindazt, aminek a számbavételével megnyugtatóan elbírálható, hogy a visszajáró szolgáltatás, illetőleg gazdagodás elvonásával az adott esetben a jogintézmény megfelelően betöltheti-e a rendeltetését. Ennek érdekében kü9