Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

IV. Ha a kiskorú résztulajdonos adott esetben az elővásárlási jogát gyakorolni nem kívánja, ehhez gyámhatósági hozzájárulás sem szükséges. V. Ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége. Ingatlannyilvántartáson (telekkönyvön) kívüli résztulajdonosok esetében a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a vevővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el. VI. Végrehajtási árverés esetében a tulajdonostársakat elővásárlási jog nem illeti meg. VII. Ha a résztulajdonos az illetőségét tartási szerződéssel ruházza át, tulajdonostársait elővásárlási jog nem illeti meg. VIII. Ha az elővásárlásra jogosult keresetében annak megállapítását kéri, hogy a sérelmére megkötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan, tartozik egyúttal a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot is tenni. A bíróság e nyilatkozatnak a komolyságát, valamint a teljesítőkészségnek és képességnek a valóságos voltát ellenőrzi. Az elfogadó nyilatkozat folytán az elővásárlásra jogosult és tulajdonostársa között az adásvételi szerződés létrejön, s az ebből származó mindennemű igény ugyanebben a perben érvényesíthető. IX. A vételi ajánlatot egész terjedelmében kell közölni az elővásárlásra jogosult tulajdonostárssal. X. A vételi ajánlat közlésekor annak elfogadására a körülmények által indokolt határidőt kell szabni. I. A Ptk. 145. §-ának (2) bekezdése szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, elővételi, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg. Ezt az elővásárlási jogát tehát a tulajdonostárs akkor gyakorolhatja, ha a vételi ajánlat a tulajdonostársak körén kívül álló személytől ered. Az eladó tulajdonostárs — a Ptk. 373. §-ának (1) és (5) bekezdésére figyelemmel — a kívülről jövő vételi ajánlatot mindegyik tulajdonostársával közölni köteles. Nem terheli e kötelezettség a Ptk. 373. §-ának (1) bekezdésénél fogva azokkal a tulajdonostársaival szemben, akiknek tartózkodási helye (például ismeretlen, vagy külföldi), illetőleg más körülmények miatt a közlés teljesítése rendkívüli nehézséggel, vagy számottevő késedelemmel járna. Adott esetben a közlési kötelezettséget rendkívül nehezítő s így ez alól mentesítő körülménynek számíthat az, ha a tulajdonostársak száma viszonylag nagy (és főként, ha különböző helyeken is laknak). Természetesen azokkal, akikkel szemben a közlés nehé7ségbe nem ütközik, az ajánlatot közölni kell, még ha nagy is a tulajdonostársak száma. Különösen fennáll a közlési kötelezettség azzal a tulajdonostárssal szemben, aki jelentősebb hányadban tulajdonos, feltéve természetesen, ha a közlés egyébként nem ütközik nehézségbe. II. A Ptk. 336. §-ának rendelkezéséhez képest a tulajdonostársakat az elővásárlási jog egymás között egyenlő arányban — megosztva — illeti meg. Ha ennek ellenére közöttük ilyen értelemben megegyezés nem jön létre, arra kell figyelemmel lenni, hogy az elővásárlási jognak jogsza104