Polgári és gazdasági elvi határozatok. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának irányelvei, elvi döntései és állásfoglalásai (Budapest, 1980)

dologhoz fűződő törvényes érdekeinek, valamint az okszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelően szabályozhatja. Ugyanígy jár el a bíróság, ha a tulajdonostársak tulajdoni hányadáénak egyenlősége miatt vagy más okból szótöbbséggel hozott határozat nincs, és valamelyik tulajdonostárs megfelelő szabályozás végett a bírósághoz fordul. A Ptk. 140. §-ának (1) bekezdése szerint a közös tulajdonban álló dolog birtoklására és használatára a tulajdonostársak mindegyike jogosult, e jogot azonban egyikük sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek a sérelmére. A Ptk. 141. §-a értelmében a dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg, de ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is. A Ptk. 140. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak — ha a törvény másként nem rendelkezik — szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga. A Ptk. 143. §-ának (1) bekezdése szerint a kisebbség a szótöbbséges határozatot bíróságnál támadhatja meg, ha a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. A (3) bekezdés pedig akként rendelkezik, hogy ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz. A Ptk. 143. §-ának (1) bekezdése a XII. fejezetben szabályozott mindegyik esetre vonatkozik, ahol a törvény szótöbbséges határozatot említ, tehát a Ptk. 140. §-ának (2) bekezdésére is. Ha a tulajdoni hányadok nem egyenlőek, a szótöbbséges határozat általában meghozható, de az is előfordulhat, hogy ha a tulajdonostársak egyikét sem illeti a felénél nagyobb tulajdoni hányad, nem keletkezik szótöbbséges határozat. A tulajdonostársak egyetértésének a hiánya esetében sokszor nincs is alakszerűén határozatnak minősíthető döntés, hanem csak hatalmaskodás van. Ezt legfeljebb akkor lehet szótöbbséges határozatnak tekinteni, ha a többségi oldalról nyilvánul meg. Megtörténhet azonban, hogy a kisebbség létesít erőszakosan olyan helyzetet, amely miatt a másik fél bírósági rendezést lát szükségesnek. A Ptk. rendelkezései mellett nincs akadálya annak, hogy a bíróság egyetértés hiányában a tulajdonostársak közt felmerült birtoklási és használati (hasznosítási) vitát úgy rendezze, hogy a hasznosítás módját végrehajtó határozattal maga állapítja meg. Ez a rendezés nagy körültekintést kíván. Döntő szempont kétségtelenül a tulajdoni hányad, már azért is, mert a hasznok a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illeti. De — különösen házingatlanok esetében — nagy szerephez jutnak az okszerű gazdálkodás és az egyéb jogos, a dologhoz fűződő törvényes érdekek is. 102