Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)
92 Magánjog fele részben alperesnek ajándékozták, avagy azokat felperes szülei a feleknek eladták, hogy a peres felek felperes szüleinek vételárat fizettek, vagy ennek fejében más ellenszolgáltatást teljesitettek. E. Mátyás tanú vallomásából megállapítható, hogy az okirat kiállításának célja csakis az volt, hogy a hozomány adása folytán az ingatlanokra vonatkozó tulajdonjogban beállott változás a hozományadásnak megfelelően a telekkönyvben kitüntethető legyen. Hogy az erre alkalmas okirat milyen jogügyletet foglaljon magában, annak jelentőséget nem tulajdonítottak. Ezekből folyóan egymagában véve az a tény, hogy a tévesen adás-vételi szerződés alakjában kiállított okiratban peres-felek vevőkként szerepelnek s a létrejött megállapodástól eltérő okirat alapján a hozományi ingatlanok felére a tulajdonjog az alperes javára is bekebeleztetett, a hozományi ingatlanok jogi természetét meg nem változtatta. Már pedig az ingatlan hozomány az anyagi jogszabályok szerint egyedül a nő tulajdona, azt pedig, hogy felperes az általa hozományul kapott ingatlanok felét alperesre ruházta, alperes nem bizonyította. Ezekből és az elsőbiróság Ítéletéből vonatkozóan felhozott, a fentiekkel ellentétben nem álló indokokból, a fent körülirt ingatlanok felének tulajdona, birtoka és elvont haszna tekintetében a kir. Curia a törvényes gyakorlaton alapuló helyesbbitéssel az elsőbiróság Ítéletének döntését fogadta el helyesnek. (C. 1912. ápr. 24. 1299/912. III. pt.). Ennek kimondása azon birói gyakorlaton alapul, hogy valamely jogügylet elbírálásánál az vizsgálandó, hogy a felek akarata mire irányult; ez, nem pedig a szerződés elnevezése irányadó. 179. A nőnek a férj kezére jutott hozománya és külön vagyona a férj hagyatékából kiadandó, amennyiben nem bizonyittatik, hogy az a házassági szükségletek fedezésére fordíttatott. (C. 1912. márcz. 26. 4G01/911. sz. a. I. p. t.) Hasonló: C. 3232/911. A férj a tulajdonát nem képező hozományt sem a saját, sem a család szükségleteinek fedezésére el nem használhatja és végszükség esetében is a hozomány állagát csak akkor van jogosítva részven vagv egészben elhasználni, ha ezt fontos családi érdekek, a családnak nagyobb veszélytől való megmentése feltétlenül ígénvli. A házastársak között a házassági esvüttélés megszakítása után a házasssági kötelék felbontása iránt, valamint ezzel kapcsolatosan egymás mellett indított egyéb polgári perek és büntetőügyi feljelentések okozta költségek azonban a családra nézve oly véeszükségi állanotot nem idé/nek elő, hoev ennek folytán a férj a neje tulajdonát képező hozomány állagát jogosítva volna elhasználni. Lásd Gr. XVII. 102. lapon a 227. eset jegyzetét. A hozományt a férj neje gyógyításának, gyermekei nevelésének és a család egyéb szükségleteinek költségeire el nem használhatja. (C. 4044/908. Gr. XVI. 123. I.) A férj a hozomány állagát csak kivételesen használhatja fel. (C. 6333/903. Gl. II. 225. 1.) és pedig akkor, ha a költségek a jövedelemből egyáltalán nem fedezhetők. (C. 7997/904, Gr. XIII. 266. 1,)
