Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Házadó 75 154. Zárt folyosó is adóköteles lakrész, ha tényleg lakásul használják. (12.861/1911. P. szám.) 155. A püspöki palota vendégszobái és a fogalmazók lakosztályai adóköteles lakrészek. (16.689/1911. P. szám.) 1883 : XLIV. t.-cz. 95. §. 156. A háznak lakási joggal terhelt részére eső házadót nem a tulajdonos, hanem a jogosított tartozik fizetni. (4216/1911. P. sz.) 1909 : VI. t.-cz. 13. §. 157. Azt a vízvezetéki dijat, amelyet a bérlő nem a háztulajdonosnak tartozik megtéríteni, hanem a vonatkozó szabályrendelet szerint maga köteles a vízmüveket fentartó vállalatnak megfizetni, a házbérjövedelemhez hozzászámítani nem lehet. Kb.: A házadóról szóló 1909. évi VI. törvény 13. §-ának 3. pontja szerint a szoros értelemben vett lakbéren felül azok az összegek szolgálnak a házbéradó alapjául, amelyeket a bérlő a bérbeadónak vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű mellékköltségek fejében fizet. Ennek a törvényhelynek már szószerint veti szövegéből is nyilvánvaló, hogy a törvényhozó csak azokat a mellékszolgáltatásokat kívánta házbéradó alapjául kijelölni, amelyeket a béilő a bérbeadónak, tehát nem valamely harmadik személynek tartozik fizetni. De a törvényhozó ily irányú akarata még jobban kidomborodik az idézett törvényszakasz 2., 3. és 4. pontjainak egybevetéséből. Ebből ugyanis az tűnik ki, hogy a törvényhozó azokat a mellékszolgáltatásokat jelölte ki a házbéradó alapjául, amelyek törvény, rendelet vagy törvényerejű szokás folytán magának a bérbeadó háztulajdonosnak tartozásait képezik, de amelyeket a háztulajdonos a bérleti, szerződéssel éppen abból a czélból hárit át a bérlőre, hogy ez állal — habár elburkoltan — a bérjövedelmet növelje. Ahol tehát az ilyen áthárítás lehetősége és szüksége fenn nem forog, mert az előlhivatkozott szabályrendelet a vízfogyasztási dijakért egyedül és kizárólag a lakást használókat teszi felelőssé és a háztulajdonosokat még másodsorban, kezességgel sem terheli, ott a házbéradó alapjának a panaszos által kivánt felemelése jogos alappal nem birhat. Teljesen analóg rendelkezést tartalmaz az idézett törvényszakasz 2. pontja azokra a közszolgáltatásokra, amelyeket a bérlő községi adó fejében házbérfillérek elnevezése alatt vagy más községi lakásadó czimén fizet. Ezek a közszolgáltatások is kizárólag a bérlőt terhelik és a törvény kifejezett rendelkezései szerint a házbéradó alapjához még akkor sem számithatók hozzá, ha beszedésük a háztulajdonos közvetítésével történik.