Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

52 Hatáskör kérdésében hozott közig, bírósági stb. határozatok szék elnöke szem előtt tartotta-e intézkedésének megtételénél azokat a törvényes rendelkezéseket, amelyek az állami alkalmazottaknak az illetményekhez való igényét szabályozzák s hogy ennélfogva az illetmény kérdését törvényszerűen döntötíe-e el. Abban a kérdésben, hogy a minisztert a személyi pótlék megtagadásának a szolgálat kifogásolt voltára alapított joga megilleti-e és hogy a szolgálat kifogástalansága alapján magasabb illetmény utalványoztassék-e, az eljárás a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. (1912. április 15-én 1911. Hb. 155. sz.) V. ö.: C. 6609/901. (Ui Díár V. 10. 1.) 83. Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy az állásáról lemondott állami alkalmazottól visszakövetelhető-e az általa az 1893 : IV. t.-cz. alapján még szolgálatbanléte alatt előre felvett fizetési és lakpénzilletmény, nem a rendes bíróság, hanem a közigazgatási hatóság (a miniszter) hatáskörébe tartozik, amely hatóság határozata ellen a közigazgatási bírósághoz van helye panasznak. A visszatérítendő hivatali tulélvezmény behajtása iránt rendes birói útnak nincs helye. (1911. deczember 11-én. Hb; 98.) 84. Állami hivatalnok nyugdíjazása vagy végkielégítése elrendelésének vagy újra alkalmazásának kérdése a közigazgatási bíróság hatáskörébe nem tartozik. Hatásköri összeütközés nem merült fel, ha a vitás kérdés eldöntése sem a rendes bíróságnak, sem a közigazgatási bíróságnak, amelyek közt hatásköri összeütközést a fél bejelentett, hanem a miniszternek a hatáskörébe tartozik. (1912. április 15-én. Hb. 12. sz.) V. ö.: Uj Dtár V. 11. lapján közölt esetekkel. 85. Az a kérdés, hogy a városi alkalmazottnak a várossal való szolgálati viszonya alapján van-e és mily összegű napidíjra és fuvarköltségre jogos igénye, a közigazgatási bíróság hatáskörébe (1896. évi XXVI. t.-cz. 45. §. 1. pont) tartozik. Az a körülmény, hogy különleges rendelkezés szerint az illetmény a város helyett az államkincstárt terheli és hogy ez alapon az illetmény kiutalásáról a miniszter határozott, nem a kötelemben, hanem a kötelezett fél személyében okoz változást, ami a törvényben biztosított birói jogvédelmet nem csorbíthatja. (1911. deczember 4-én. Hb. 82. sz.)