Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Törvényhatósági ügyekben 33 közmű üzemének részletkérdései, mint aminő a vizmérő órák általános vagy csak részleges használata, a „közmüvek emelésé"-nek fogalma alá nem vonhatók. A magyar királyi -belügyminiszter ehhez a hirósághoz intézett nyilatkozatában rámutat arra, hogy a törvényhatósági törvény messze menő vagyoni felügj^eletre kötelezi a minisztert s ennek következtében felfogása szerint kétségtelen, hogy a záradékolási jog utján a törvény eszközt és módot kivánt nyújtani éppen arra, hogy a törvényhatóságok gazdaságilag káros szabályrendeletek alkotásától visszatarthatok legyenek. Ez az álláspont ilyen általánosságban el nem fogadható. A törvényhatósági törvény ugyanis 3. §-ában általános szabályként a törvényhatóságok gazdálkodásának autonóm voltát állítja föl s aztán ezt az általános szabályt konkrét szabályokkal korlátozza, a magyar királyi belügyminiszter számára pedig az egyszerű figyelemmel kisérésen tul különösen 5. és 6. §-ában, valamint egyéb rendelkezéseiben tágkörü, de azért konkrét vagyonfelügyeleti jogokat biztosit, aminők az évi költségvetésnek, ingatlan vagyon szerzésének és elidegenítésének, terhes szerződéseknek, hivatalok szervezésének és megszüntetésének jóváhagyása, a kényszer-költségvetési jog stb. Ezeknek a vagyonfelügyeleti jogoknak természetén és terjedelmén mit sem változtat, ha azokat a miniszter egyszerű intézkedés, határozat vagy szabályrendelet felülvizsgálása alkalmából gyakorolja. A magyar királyi belügyminiszter nyilatkozatában nem jelöli meg azt a konkrét jogczimet, melyre a vízvezetéki üzem részleteibe való avatkozásra való jogát alapítja s ilyen jogczimet a bíróság sem állapithatott meg. Mindezeknél az okoknál fogva a bíróságnak meg kellett állapítani, hogy a miniszter, midőn a vízvezeték czélszerübb kezelését kívánva biztosítani, a szóban levő szabályrendeletnek bemutatási záradékkal való ellátását czélszerüségi szempontból megtagadta, megsértette K. szabad királyi város törvényhatóságának az 1886. évi XXI. törvényczikk 3. §-ában gyökerező szabályrendelet-alkotási jogát s ekként törvényt és a törvényhatóságnak törvényes önkormányzati hatáskörét sértvén, ezt az intézkedését az 1907. évi LX. törvényczikk 1. és 16. §-a alapján meg kellett semmisíteni. (1844/912. K. szám.) 1886 : XXI. t.-cz. 23. és 26. §§. 13. a) A törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapítása során oly adó beszámítása a közigazgatási bíróság előtt már nem érvényesíthető, melynek beszámítása az állandó bíráló választmány előtt nem érvényesíttetett. b) A törvény ama rendelkezése, hogy törvényhatósági bizottsági tag általában nem lehet „aki a törvényhatóság területén legDöntvónytár. 1912. 3