Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

28 Közigazgatási határozatok §-át, amennyiben az a törvénybe ütköző rendeletekkel szemben követendő eljárást szabályozza, kifejezetten hatályon kivül helyezte s hogy ennélfogva a panaszt — a közbeesett feliratra hozott miniszteri rendelet nem létezőnek tekintve — tulajdonképpen a felebbezést elintéző előbbi keletű miniszteri határozat ellen irányulónak tekinti. Az a panaszpont, hogy a törvényhatósági bizottság határozata jogerős és végrehajtható volt volna, két okbój alaptalan. Alaptalan először azért, mert a határozat tárgyánál, a város-szabályozásnál fogva, tényleg közmüvet érint s mert ennélfogva végrehajthatóvá az 1886. évi XXI. törvényczikk 5. §-ának d) pontja értelmében csakis kormányhatósági jóváhagyás után válik. Alaptalan másodszor azért: mert nincsen olyan törvényes rendelkezés, amely ezt az első fokban hozott határozatot a most emiitett törvényczikk 8. §-a alapján a magánfelek részéről megfelebbezhető határozatok közül kivenné s mert a határozat ellen az igazolással élő F. Antal, miután igazolási kérelmének a törvényhatósági bizottság 1909. január 14-én 50/492/1909. kgy. szám alatt hozott határozatával helyt adott, felebbezéssel élt s illetőleg, mert az 1901. évi XX. törvényczikk 8. §-ának az esetei sem forognak fenn. Az tehát még az eldöntendő kérdés, hogy megsértette-e a miniszter a törvényhatósági bizottság hatáskörét s törvényellenesen gyakorolta-e jogát az által, hogy a törvényhatósági bizottság határozatát egy bizonyos teendő kijelölése mellett oldotta fel? Erre a kérdésre a magyar királyi közigazgatási biróság nemmel felel. Az 1886. évi XXI. törvényczikknek fentebb idézett 5. §-a szerint a miniszter jóváhagyásától függ a jelen ügyben keletkezett törvényhatósági bizottsági határozat végrehajthatósága. A miniszter hatáskörébe tartozik tehát az is, hogy a határozattól a jóváhagyást megtagadja, avagy bizonyos feltételekhez kösse; a törvényhatóságot is megilletvén az a jog, hogy a feltételt teljesitse, vagy azt — esetleg az egész kérdés abbanhagyásával — figyelmen kivül hagyja. Amidőn tehát a miniszter tájékoztató adat gyanánt közölte a törvényhatósággal azt a feltételt, amely mellett a határozatot jóváhagyni hajlandó, egyáltalán nem lépte át a saját hatáskörét s ennélfogva nem is^ sértette meg a törvényhatósági önkormányzati jogkört. Mindezeknél az okoknál fogva tehát a panasznak nem lehetett helyet adni. (5592/911. K. szám.) Ad I. A miniszteri jóváhagyásra vonatk. lásd Uj Dtár II. kötet magánjog II. 21. 1. Gr. XVIII. 253. 1. és az itt felhívott joggyakorlatot. 1886 : XXI. t.-cz. 11. és 12. §§. 1.2. a) A miniszter a bemutatási záradékkal való ellátást csupán czélszerüségi okokból az oly törvényhatósági szabályrendelettől végleg meg nem tagadhatja, mellyel a törvényhatóság önkormányzati hatáskörében valamely saját belügyét rendezi s melynek megalkotását törvény nem teszi kötelességévé.