Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

A m. kir. közigazgatási bíróság közigazgatási osztályának határozatai és miniszteri határozatok. Községi ügyekben. 1886 : XXII. t.-cz. 6. §. 4. a) Atyai hatalom alatt nem álló egyén atyjának utóbb szerzett illetőségét nem követi. b) Ha több testvér közül csak az egyiknek az illetősége válik vitássá, nincs helye annak, hogy az ebből az okból folyamatba tett tárgyalás során a többi testvér illetősége is egyúttal kimondassák. (4844/1911. K. szám.) Nagykorúságot elért egyén illetőség szerzése Kb. 3367/910. K. sz. (Gr. XVIII. 38. L); lásd még uj Dtár X. k. 123. 1. 1886 : XXII. t.-cz. 10. §. 5. A község alkalmazottja, ha a község terheihez egyébként nem is járul hozzá, a többi törvényes kellékek fenforgása esetén illetőséget szerezhet. Kb.: Azoknál az egyneknél akik alkalmazásuknál fogva a községi terhek viseléséhez való hozzájárulástól egyébként felmentettek, ha községi alkalmazottak, a községi tehernek az illetőség megszerzéséhez az 1886. évi XXII. törvényczikk 10. §-a szerint megkívánt viselése a község szolgálásában jelentkezik. Ellenben nem a község szolgálatában állóknál, akik tehát a községgel szemben szogálati viszonyban nincsenek, a szolgálatot egyszersmind községi teherviselésnek minősíteni nem lehet, mert a szolgálatnak azt a minőségét, hogy községi teherviselésnek jelentkezzék, a községnek az a kötelessége adja meg, hogy ama szolgálat ellátásáról a község tartozik gondoskodni. Ezért helyes a közigazgatási bizottság határozatában foglalt az a megállapítás, hogy a kérdés alatt álló nőnek atyja, S. Gyula, községi illetőséget szerzett a panaszló városban, ahol mint községi tanitó is szolgált, az illetőség megszerzésének egyéb kellékeinek megléte pedig nem vitás; továbbá, hogy ugyanő későbbi alkalmazásai helyén, ahol