Magyar döntvénytár, 19. kötet - 1912 (1913)

Btk. 104., 107., 113. §. 219 mény pedig az ember testi épségét védi, ennélfogva vádlott, midőn sértettet erőszakkal arra akarta kényszeríteni, hogy vele házasságon kivül nemileg közösüljön és ugyanekkor sértett karját annak hátracsavarása folytán szándékosan eltörte, két külön jog megsértésére határozta el magát és két jogot sértő eredményt hozott létre. (C. 1912. febr. 7. 904. sz.) Halmazat erőszakos nemi közösülés és magánlaksértés között. C. 122/907. (Uj Dlár VIII. 183. 1.) Erőszakos nemi közösüléssel okozott testi sértés nem állapit meg anyagi halmazatot. C. 826/908. (Gr. XVI. 410. I.); folytatólagosan elkövetett erőszakos n. k. és megfertőztetés s egyidejűleg bnjakór átvitele nem anyagi, hanem eszmei halmazat. C. 8910/907. (Gr. XVI. 412. 1.) Btk. 104. §. 349. Ha ujrafelvétel folytán oly bűncselekmény tárgyában hozatik felmentő itélet, melynek tárgyában összbüntetés volt kiszabva, az összbüntetés hatályon kivül helyezendő és uj büntetés szabandó ki. (Határozat a jogegység érdekében.) (G. 1912. febr. 14. 1018. sz.) Btk. 53. és 104. §§. 350. A Btk. 53. §-ába foglalt és több rendbeli szabadságbüntetésnek a Btk. 104. §-a alapján egy összbüntetésbe való egybefoglalása esetén is alkalmazandó szabály szerint, a mellékbüntetéskép kiszabott pénzbüntetés azon nemű szabadságvesztés-büntetésre változtatandó, melyre a bűnös a pénzbüntetésen felül Ítéltetett. (Határozat a jogegység érdekében.) (G. 1912. február 6. 829. sz. a. I. Bt.) Lásd Illés Bt. I. k. 124. 1. Szabadságvesztésbüntetéssel, mint főbüntetéssel büntetendő cselekmények halmazata esetében a főbüntetéskép kiszabott pénzbüntetés behajthatatlanság esetére azonnemü szabadságvesztésbüntetésre változtatandó át. melyre a vádlott a pénzbüntetésen felül Ítéltetett. (Elvi.) C. 8357/908. (Uj Dtár VIII. 56. 1.) — Pénzbüntetés átváltoztatása vétség és kihágás haliriozata esetén C. Jeé. 8826/96. (Ugyanott 57. 1.) (Btk. 107. §.; 1889 : VI. t.-cz. 45. §.) 351. Szökés által elkövetett véderő elleni vétség elévülése az állítás napján, esetleg vádlott 36. életévének betöltése napján veszi kezdetét. (Határozat a jogegység érdekében.) (C. 1912. január 9. 126. sz.) Elévülés kezdete. (Uj Dtár VIII. 62—63. 1.) Gr. XVI. 415. 1. (ö. D. I. 32—33. 1.) Btk. 113. §. 352. Magánlaksértés esetén az atyjával lakó nagykorú fin is indítványra jogosult. (C. 1912. márczius 12. 1833. sz.)